Még novemberben jelentette be Carlos Tavares, a PSA csoport vezetője a Reuters Automotive Summit konferencián, hogy már nem ölnek pénzt a benzinmotorok fejlesztésébe. A lépést az EURO7-es kibocsátási norma bevezetésével indokolt. A 2025-ben életbe lépő szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi belső égésű motorral szerelt autók forgalomba helyezését az unióban, ami csak látszólag távoli.

A döntés magyar vonatkozása, hogy a kizárólag belső égésű motorokat gyártó üzemeik közé tartozik a szentgotthárdi Opel is. A német márka 2017-től a PSA-csoport részeként működik, az idei év elejétől gyártják üzemükben azt a háromhengeres, 1,2 literes, turbófeltöltős benzines motort, amelyből a gyár kapacitása évi 350 ezer darab elkészítését teszi lehetővé, viszont sokáig már ezekre a motorokra sem lesz szükség. Ha pedig nem kellenek a hajtásláncok, akkor a gyár fenntartásának sincs sok értelme, vagyis a magyar üzemet lassú halálra ítélték.

Kapcsolódó

"A szentgotthárdi Opel-üzem kapcsán mind a magyar, mind a francia anyavállalat (PSA) vezetőségével rendszeresen kerül sor megbeszélésre. Szijjártó Péter miniszter december 3-án Párizsban személyesen tárgyalt Arnaud Dedoeuffal, a PSA csoport termelésért felelős igazgatósági tagjával, aki kifejezetten pozitívan és nagyrabecsüléssel szólt a szentgotthárdi gyárról és az ott dolgozó emberekről" - közölte a helyzetről Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára írásbeli válaszában az ügyben érdeklődő Bana Tibor független képviselőnek. Azt viszont nem közölte, hogy egyelőre milyen eredményeket értek el.

Az Opel Szentgotthárd Autóipari Kft. tavaly 35,02 milliárd forintos árbevétel mellett 1,5 millárd forint profitot termelt. Az Opten adatai szerint 816 alkalmazottjuk van, ami mintegy 30 százalékkal kevesebb munkavállalót jelent, mint ahányan még 2015-ben dolgoztak a cégnek, akkor 1220 fő volt alkalmazásban.