A repülőteret üzemeltető Budapest Airport megrendelésére készült kutatás eredményeit részletezve a társaságnak az MTI-hez eljuttatott közleménye azt tartalmazza, hogy 2009-ben a repülőtér területén 9 ezer fő dolgozott. Az ott lévő 120 különféle cég és hatóság árbevétele elérte a 341 milliárd forintot és ami 73 milliárd forint hozzájárulást jelentett a magyar GDP-hez.

A repülőtérre települt cégek 52 milliárd forint értékben vásároltak termékeket, amiből 26 milliárd forintra tehető az az összeg, amit Magyarországon előállított áruk vásárlására fordítottak. A budapesti repülőtérre érkező külföldiek összesen 468 milliárd forintot költöttek, amiből 413 milliárdot Magyarországon.

A kutatás megállapítása szerint a Budapest Airportnak jelentős és közvetlen hatása van a vonzáskörzetében lévő gazdaság fejlődésére, és ez a hatás közvetlen összefüggésben van az utasok számának növekedésével.

Az utasszám minden egy százalékos növekedése egy százalékos gazdasági növekedést eredményez. A kutatáson alapuló becslés szerint egymillióval több utas mintegy 1340 új munkahelyet teremt és ezzel 13 milliárd forinttal járul hozzá a nemzeti össztermékhez.

A közleményben Jost Lammers, a Budapest Aiport vezérigazgatója a "régi időkből megörökölt" légügyi egyezmények korlátozásának feloldását sürgette, mert - indoklása szerint - a liberalizált léigközlekedés növelheti az utasok számát. Hozzátette: "...ezért lenne óriási jelentősége annak, hogy a Budapest Airport minimum azonos, vagy ha lehet, még jobb jogi- és befektetői környezetet élvezhessen, mint a többi nagy repülőtér Közép-Kelet-Európában".

Lukovics Miklós docens, a kutatás vezetője a közleményben hangsúlyozta, hogy a légiközlekedési beruházásokat a Budapest Airport-nál kell koncentrálni, ott, ahol legnagyobb a kereslet és ahol a legjobbak a feltételek az utas- és a cargoforgalom fejlesztésére.