A földtörvény koncepciója megismételné a rendszerváltás után a magyar mezőgazdaság - több szakértő szerint is egyik ősbűnének tartott - legnagyobb átalakítását, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását a nagyüzemek rovására  ami igen rossz üzenet a szektor számára - derül ki a MOSZ közleményéből. A készülő földtörvény kiemelt eszköze lenne a folyamatnak az érdekképviselet szerint.

Az érdekképviselet sérelmezi, hogy a vitaanyag fenntartaná a társas vállalkozások földtulajdon szerzésének tilalmát, ráadásul meg akarja fosztani a cégeket a működésük alapjául szolgáló termőföld jelentős részének használatától. Ez az jelenti, hogy a vállalkozások zsugorodó tevékenysége miatt visszaeshet a vidéki foglalkoztatás, a koncepció megvalósítása súlyos hatással lehet a termelési integrációkra, felboríthatja a termelési szerkezetet, amelyben már "ma is csak a társas vállalkozásoknak köszönhető az állattartás fenntartása". A többnyire kettős könyvelést vivő cégek tevékenységének visszaszorítása nagyobb teret engedne a szürke és feketegazdaságnak, ráadásul csökkennének a költségvetési bevételek is.

Kapcsolódó

A MOSZ szerint ugyanakkor a következmények enyhíthetőek lennének az új szabályok fokozatos, hosszabb időtáv alatti bevezetésével, azonban a koncepció adózással kapcsolatos passzusai radikálisabb beavatkozási szándékra utalnak az érdekképviselet véleménye szerint. Azt különösen sérelmezik, hogy a koncepcióból nem derül ki például az a kívánatos birtokméret, aminek meghaladását akár adóztatással is akadályozná a kormány. Az egyetlen konkrétum az NFA-tól bérelhető földek 1200 hektáros felső határa.

Aggályos a teljes állami kontroll a földpiacon

Az érdekképviselet szerint példátlan mértékű lenne az állami kontroll földügyekben, ha jelen formájában megvalósul a koncepció. A tulajdonszerzés mellett a földhasználatot - ezen belül a haszonbérletet - is állami engedélyhez kötnék. Ráadásul a Nemzeti Földalap a minden termőföld adás-vételi eljárásnál meglévő elővásárlási joga mellé valamennyi haszonbérleti ügyletnél előhaszonbérleti jogot kapna a birtokpolitikai célok megvalósítása érdekében. Amennyiben pedig a földalap nem él az előhaszonbérleti jogával, az illetékes mezőgazdasági engedélyező hatóság haszonbérlőként más földművest is kijelölhetne azok közül, akik az ajánlat nyilvános közzététele során haszonbérbe vételi szándékukat jelezték - írja a koncepció.

Vagyis hiába állapodna meg a tulajdonos egy neki tetsző bérlővel, ezt a hatóság felülbírálhatná, és egy bonyolult előhaszonbérleti sorrend alapján választana bérlőt az eljárásba bejelentkező, helyben lakó volt haszonbérlő, helyben lakó szomszédok csoportjából, vagy a többi helyben lakó csoportjából. Mindezt a bérbe adásra váró föld művelési ága szerint is megbonyolítaná a törvény: szántó, rét legelő, halastó esetében állattartó családi gazdálkodó, regisztrált őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, és legalább 25 főt foglalkoztató szociális foglalkoztató lenne a rangsor a kérelmek elbírálásakor. A következő mérlegelési körbe az állattartást vállalók kerülhetnének.

A MOSZ szerint nem értelmezhető a haszonbérelhető terület nagyságának tervezett szabályozása sem. A koncepció ezt a "földművesek" - aminek a fogalmát úgy definiálja, hogy abból nem derül ki, hogy ide érthetőek-e a mezőgazdasági tevékenységet folytató társas vállalkozások is - a tulajdonhoz hasonlóan 300 hektárban vagy 6000 aranykoronában határozza meg. A gazdasági társaságok, szövetkezetek részére legfeljebb olyan nagyságú vagy AK értékű mezőgazdasági föld haszonbérletét engedné meg, amivel nem lépnék túl az általános tulajdoni és használati birtokmaximumot - aminek a mértékét a koncepció homályban hagyja.

A földpiac korlátozása illetve erőszakolt irányítása a jelenlegi moratóriumhoz hasonló hátrányokat okoz a tulajdonosoknak a kereslet csökkenésével és az árak visszaesésével. Ezzel a moratórium feloldása után a tőkeerős külföldi vásárlókat hozza előnybe, amit nem feltétlenül fog ellensúlyozni a koncepció szerint alkalmazandó - az uniós joggal is összeférő - eszközök alkalmazása - hívja fel a figyelmet a MOSZ.