A jelenleginél bonyolultabb szabályozást sejtet a Vidékfejlesztési Minisztérium által tegnap közzétett, a parlament elé várhatóan június közepén kerülő új földtörvény-koncepció. A termőföldről szóló törvény helyébe lépő jogszabály után számos részterületet külön törvényben szabályozna a tárca.

Az új földtörvényben fő szabályként csak a − meghatározott definíció szerinti − földművesek tulajdon- és használatszerzési jogát ismernék el, kizárnák az agrártermelést nem folytatók, földműveseken kívüli személyek ilyen lehetőségét. A tervezet nem földműves örökös számára elidegenítési kötelezettséget írna elő. A koncepció utal arra, hogy megmaradna és a jövőben is fontos szerepet kapna az őstermelői kör, a fő cél azonban a középbirtokok támogatása, megerősítése lenne a törvény segítségével. A nagybirtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát a kormány anélkül csökkentené, hogy az előbbiek felszámolására törekedne.

A koncepció szerint az állam a birtokpolitikai célok érvényesítésével korlátozná közvetetten a külföldiek, illetve a csak befektetési szempontból vásárlókat. A földforgalom korlátozására bevezetnék a kötelező hatósági engedélyezés költséges rendszerét. Az engedélyező hatóság engedélyezheti, megtagadhatja, illetve egyes esetekben mérlegelheti majd az ilyen engedélyek kiadását.

A Nemzeti Földalapnak a korábbinál is szélesebb feladatkört biztosítana a tervezet: az elővásárlási jog fenntartása mellett lehetővé tennék az államháztartási szabályok módosításával a pénzintézeti háttérre támaszkodó aktív földpiaci beavatkozásokat.