A tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe - derül ki az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletének tervezetéből, amit a Népszava szerzett meg. Ha a tervezetet elfogadják, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel átkerül a kötetlen munkaidő részbe.
Így szinte lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni. Emellett "önként vállalt túlmunkának" minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia.
Kapcsolódó
Míg a köznevelésben megszüntették a tantestületek véleményezési jogát az igazgatói kinevezéseknél, a szakképzésben erre lehetőséget adnak: a rendelettervezet az igazgatói pályázatok esetében 15 napot ad a nevelőtestület álláspontjának kialakítására, igaz, a véleményeket nem kell kötelező jelleggel figyelembe venni.
A tervezetben szó sincs a kormány által beharangozott 30 százalékos béremelésről, kedvezőbb bérezési rendszerről, a munkáltatóval köthető béralku lehetőségéről. A parlament november 19-én fogadta el az új szakképzési törvényt, amelynek tartalmát több civil szakmai szervezet és szakszervezet is kifogásolta, de javaslataikat a kormány nem vette figyelembe.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve