Az állampapírok állománya piaci értéken 3,4 százalékkal nőtt 2001 IV. negyedévében, amit főként a kincstárjegyek állományának 8,8 százalékos növekedése okozott, de jelentősen, 2,8 százalékkal emelkedett a forgalomban lévő államkötvények értéke is. Az MNB-kötvények állománya mindeközben 7,2 százalékkal csökkent - közölte a jegybank. A háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke 14,4 milliárd forinttal nőtt, részarányuk az állampapírokból ennek ellenére továbbra sem éri el a 15 százalékot. A külföld birtokában lévő állomány az előző negyedévi visszaesést követően 139,9 milliárd forinttal megnőtt. A szektor súlya a forgalomban lévő összes állampapír-állományban így év végére 17,1 százalékról 18,9 százalékra emelkedett. A pénzügyi vállalatok a IV. negyedévben 105,7 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat, a szektor állampapírpiaci aránya 58 százalék, azaz nem változott. Legnagyobb mértékben az egyéb monetáris intézmények súlya esett vissza (1,8 százalékponttal), míg a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint az egyéb pénzügyi közvetítők aránya valamelyest emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állampapírok állománya a IV. negyedévben 33,1 milliárd forinttal csökkent, így részarányuk 1997 óta a legalacsonyabb szintre, 5,5 százalékra esett vissza. Az államháztartás részesedése 2,8 százalékról 2,2 százalékra mérséklődött, elsősorban az önkormányzatok tulajdonában lévő állampapír-állomány 28 milliárd forintos csökkenésének hatására. A tőzsdei részvények állománya piaci értéken - az I-III. negyedévben bekövetkezett 990,0 milliárd forintos visszaesés után - a IV. negyedévben 444,1 milliárd forinttal nőtt, az év végén a tőzsdei részvények összértéke 2848,8 milliárd forintot tett ki. A növekedést kizárólag a papírok árfolyamemelkedése okozta, miközben ellene hatott, hogy egy 9 milliárd forintos kapitalizációjú részvényt kivezettek a BÉT-ről. A háztartások nettó tőzsdei részvényeladása tovább nőtt, a IV. negyedévben 14,5 milliárd forinttal haladta meg a lakosság részvényeladásainak értéke a vásárlásokét. A háztartások ugyanakkor 34,6 milliárd forint árfolyamnyereséget értek el a tőzsdei részvényeken, így összességében közel 19 milliárd forinttal emelkedett a részvényállományuk. December végén a tőzsdei részvények 6,2 százalélka volt közvetlenül a háztartások tulajdonában. A külföldi befektetők részvényállománya közel 348 milliárd forinttal emelkedett, ebből 330 milliárd forint a tőzsdei részvényeken keletkezett árfolyamnyereség. A nem rezidensek ebben a negyedévben csaknem 21 milliárd forint értékben voltak nettó vásárlók szemben a III. negyedév 8 milliárd forintja után. Mindezek eredőjeként, a nem rezidensek részesedése 1 százalékponttal, 72,9 százalékra emelkedett. A pénzügyi vállalatok részvényállománya 15 milliárd forintot meghaladóan emelkedett, jóllehet, több mint 12 milliárd forintot tett ki nettó eladásaik értéke. A pénzügyi vállalatok részesedése összességében valamelyest csökkent, az év végén 6,3 százalékot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok közel 8 milliárd forint értékben nettó vásárlók voltak, emellett 32,5 milliárd forint árfolyamnyereséget is elértek, így részesedésük 6,1 százalékra emelkedett. Az államháztartás részvényállománya közel 27 milliárd forinttal emelkedett, gyakorlatilag teljes egészében a papírokon elért árfolyamnyereség következtében. Az államháztartás részaránya lényegesen nem változott a negyedév folyamán, a tőzsdei részvények 8,5 százalékával rendelkezett az év végén. A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken a IV. negyedévben 9,7 százalékkal növekedett. Az egyes tulajdonosi szektorok részesedése az előző negyedévekhez képest csekély mértékben változott. A háztartások arányának kismértékű növekedésével az egyéb szektorok súlyának enyhe csökkenése áll szemben.