A több mint 400 tétel csaknem felét az igencsak dekoratív értékpapírok képviselték, az érdeklődés hiánya miatt azonban ezek döntő része megmaradt. A kereslet ezúttal a közepes árfekvésű tételekre korlátozódott, a 40 ezer forintnál magasabbról induló papírokra nem nagyon akadt jelentkező. Így például megmaradt a katalógusban 50 ezer forintos kikiáltási áron szereplő, szép grafikájú, Kugler Henrik utóda Gerbeaud Rt. részvénye, és 95 ezer forintért nem kelt el a Balatonfalvi Gőzhajózási társaság értékpapírja sem. A mérsékelt érdeklődés egyik oka minden bizonnyal az volt, hogy a felkínált tételek között ezúttal kevés kuriózum szerepelt. Ennél sokkal élénkebb licitek zajlottak le a szükségpénzek és pénzhelyettesítők árverésén. A közel 150 tétel közül mindössze néhány darab nem talált új gazdára. A legnagyobb érdeklődés a hadifogolytáborokban kibocsátott pénzek iránt mutatkozott, ezek a pár ezer forintról induló darabok nemegyszer háromszoros áron keltek el. Egyelőre nem igazán kapnak jelentős figyelmet a történelmi értékpapírok. Ennek vélhetően az az oka, hogy Magyarországon csak kevés aukciós ház foglalkozik régi részvényekkel, ugyanakkor a kiegyezés utáni kétnyelvű papírokat árverés nélkül, könnyen értékesíteni lehet külföldi vásárlóknak, hiszen ezek Bécsben sokszor az itthoni árat alig meghaladva, igaz, schillingben forognak. Madarász János