Romániában a hazai élelmiszer-termelés majdnem negyven százalékának megfelelő élelmiszer kerül a kukákba, amivel az ország az Európai Unió tagállamainak összehasonlításában a középmezőnybe tartozik.
Szerző(k): Komócsin SándorEgy átlagos, 4 fős magyar háztartás 128 ezer forintnyi élelmiszert pazarol el évente. A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal „Nem leszek szemét!” címmel nyereményjátékkal egybekötött közösségi média kihívás indított az élelmiszerpazarlás ellen.
Szerző(k): Szepesi AnitaA Lidl Magyarország a kiskereskedelmi láncok közül elsőként idén új akcióba kezdett, melynek köszönhetően több mint félezer rászorulót támogatott nyári kitelepülései során. Felelős vállalatként célul tűzte ki, hogy az EFOTT-on, a Campus Fesztiválon és a Balaton-átúszáson keletkezett élelmiszerfeleslegével segítse a nehéz körülmények között élőket és egyúttal megóvja ezzel a környezetet is - olvasható a diszkontlánc közleményében.
Szerző(k): K. Kiss GergelyA energetikai termelőként és szolgáltatóként ismert Alteo közvéleménykutatást végzett, mely szerint a magyarok 87 százaléka klímaszorongó és aggódik a környezetpusztítás következményei miatt. A válaszadók leginkább az erdőirtást, a klímaváltozást és a légszennyezést tartják hazánkban igen súlyos problémának.
Szerző(k): Szabó M. IstvánRengeteg élelmiszer végzi a kukában, és nem csak ilyenkor, az ünnepek után. Az RTL Híradó egyik riportjában évente világszerte legalább 930 millió tonnára tették ennek mennyiségét.
Szerző(k): Szepesi AnitaKína felnőtt lakosságának több mint fele túlsúlyos vagy elhízott - derült ki a kínai egészségügyi bizottság kutatásának szerdán közzétett eredményeiből, írja az MTI.
Szerző(k): Domokos ErikaA Magyarországon megvásárolt élelmiszerek több mint egynegyedét dobják ki, nagy részük készétel. Egyes élelmiszerek, például az alma, a narancs vagy a körte, megfelelő, hűtött tárolásával csökkenthető lenne a pazarlás. A hűtést igénylő élelmiszerek megfelelő tárolásával akár évi 600 ezer forintot is lehetne spórolni.
Szerző(k): Molnár CsabaA lakóhely és a munkahely közötti ingázás hossza kihat az emberek életére, van aki azért nem fogad el állásajánlatot, mert korábban kell kelnie vagy délután kevesebb időt tölthet a családjával a hosszú utazás miatt. Magyarország különösen rosszul áll ebben a mutatóban európai összevetésben.
Szerző(k): Szász Péter