Az élelmiszerpazarlás korunk egyik legjelentősebb fenntarthatósági kérdése. A teljes élelmiszerláncot érinti a probléma, de a fejlett országokban a kidobott élelmiszerhulladék mennyiségének több mint feléért a háztartások felelősek. Az ENSZ 2016-ban közzétett fenntartható fejlődési célkitűzése, hogy 2030-ig felére csökkenjen a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék.

Bár hazánkban 2016 és 2019 között 4 százalékkal (68 kg-ról 65 kg-ra) csökkent a fejenként kidobott élelmiszer mennyisége, a kitűzött cél eléréséhez továbbra is komoly erőfeszítéseket kell tennünk. Ráadásul a kidobott élelmiszer fele elkerülhető lenne. Pénzre váltva elmondhatjuk, hogy egy átlagos, 4 fős magyar háztartás 128 ezer forintnyi élelmiszert pazarol el évente. Ennek legnagyobb részét a készételek – vagyis a legtöbb befektetett energiát igénylő kategória – adják, évente 13,7 kg kerül a szemetesbe. Ezt követik a zöldségek és gyümölcsök (5,9 kg), majd a pékáruk (5,3 kg) - írja a Nébih által működtetett Ételt csak okosan! oldal.

Kapcsolódó

Az élelmiszerpazarlás csökkentés fő eszköze a szemléletformálás, amelyet már fiatal korban el kell kezdeni. Erre az elmúlt 5 évben kiemelt hangsúlyt fektetett a Nébih: több mint 10 000 gyerek számára tartottak szemléletformáló foglalkozást személyesen a Maradék nélkül program munkatársai. Emellett a foglalkozásokhoz kapcsolódó tudásanyagot egy rendkívül sokszínű oktatási eszköztár formájában – foglalkoztató füzet, prezentációk, animációs videók, online tanóra – tette közzé a hivatal, amely bárki számára szabadon elérhető.

Másik fontos célcsoport a felnőtt lakosság, akik kiemelt szerepet játszanak a jövő generáció szokásainak kialakításában is. Őket kívánja megcélozni a Nébih „Nem leszek szemét!” kihívása, amely idén szeptember 29-től október 16-ig tart.

Az élelmiszerpazarlással és annak megelőzésével kapcsolatos további információk, a kihívás és a nyereményjáték részletei a Maradék nélkül weboldalán olvashatók.