Kiírták a régen várt tendert a csehországi Dokovany városa mellett lévő atomerőmű bővítésére, aminek előfeltétele volt, hogy biztonsági kockázatokra hivatkozva kizárják orosz és kínai vállalatok indulását.
Szerző(k): Komócsin SándorUkrajna kidobja az eddigi orosz üzemanyag-beszállítóit, és a Westinghouse fűtőelemeire vált. Többek között erről és az orosz atomterrorizmusról beszélt a vg.hu-nak adott interjújában az ukrán nemzeti atomenergetikai vállalat, az Energoatom vezetője.
Szerző(k): Szabó M. IstvánSzó sem lehet róla, hogy 2022 végén ne zárják be az atomerőműveket Németországban - erről döntött a kabinet. Meg arról, hogy 2024-re egy nagy kapacitású LNG terminált építenkek meg északon.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz ukrán áramellátási rendszer egyelőre megfelelően működik, de az oroszok okoztak károkat, és senki sem lát be a fejükbe azzal kapcsolatban, hogy még mire készülnek. A háború az energiaellátás frontján is folytatódik.
Szerző(k): Komócsin SándorRossz napra ébredtek az atomenergia szerelmesei március 4-én, miután az orosz hadsereg (bár az ukránokra keni) belőtt a zaporizzsjai atomerőmű területére, jókora tüzet okozva, aminek oltásához csak külön kérésre engedték be a tűzoltókat. Az eset felhívja a figyelmet a nukleáris erőművek biztonsági kockázatára, különösen a sokak által szexinek tartott kicsi, modulárisan bővíthető SMR-ekére.
Szerző(k): Komócsin Sándor, Szabó M. IstvánVlagyimir Putyin orosz elnöknek meg kell értenie, hogy a NATO-nak nukleáris fegyverei is vannak - reagélt Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter az orosz államfő korábbi fenyegető hangvételű megjegyzésére, miszerint bármilyen külső beavatkozást soha nem tapasztalt megtorlás követhet.
Szerző(k): Tér DiánaMeglepő pályázati felhívást tett közzé a napokban a Magyar Nukleáris Társaság (MNT). A szervezet tanárokat szólít meg abból a célból, hogy legfeljebb 10 oldalban készítsenek egy komplett edukációs projektet az iskolájukban arról, hogy miért jó az atomenergia.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA Hanhikivi-félszigeten építendő új finn atomerőmű projektcégéből sorra kilépnének a finn vállalatok, mivel egyre inkább kétségeik vannak a beruházással kapcsolatban. Nem csak az a gondjuk, bizonytalan, valaha megépül-e az erőmű, de az sem garantált, hogy a beruházás a finn energiaszuverenitást szolgálná. Ez a beruházás volt indulásakor a magyar Paks II. projekt hivatkozási pontja, de mára, a meghatározó orosz jelenléten kívül az lett a legerősebb hasonlóság közöttük, hogy mindkét helyszínen évek óta várnak az oroszok az építkezés megkezdését lehetővé tevő létesítési engedélyre. A finnek szerint ez már az ukrán helyzet miatt nemzetbiztonsági kérdés is lehet.
Szerző(k): Szabó M. István
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
