Radikális személycseréket ígér a Mátrai Erőmű Zrt. péntekre meghirdetett, rendkívüli közgyűlése. Az eddigi első ember lehet, jószántából megy, de akik a helyére ülnek, már mind ismertek korábbról - onnan is, hogy dobta őket a ma is regnáló hatalom.
Szerző(k): Szabó M. IstvánHivatalos megerősítést kaptak Brüsszelből az a hónapok óta keringő szakmai és civil észrevételek, melyek keveslik az ország 2030-ig tett vállalásait. Az irány se jó, a lépték se - üzente az Európai Bizottság (EB).
Szerző(k): Szabó M. IstvánMiért fognak az atomerőművekhez hasonló utat bejárni a szénerőművek? Miért hívták meg a német környezetvédőket a szénbizottságba? Lehet-e még Merkel a felforgató? Miért kell újraindítani a német energiafordulatot - Martin Kaisert, a Greenpeace németországi vezetőjét kérdeztük.
Szerző(k): Szabó M. IstvánVilágszerte vészhelyzet alakult ki az klímaváltozás miatt, és a kormányok eddigi, elégtelen vállalásai miatt az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, 3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest - figyelmeztetett Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára a németországi Bonnban az egyezmény 25. éves ülésének (COP 25) előkészítésére összehívott tanácskozáson.
Szerző(k): Szász PéterNémetországban, amely a bevándorlók egyik fő célpontja Európában, már nem a bevándorlás vagy a gazdaság helyzete az a gond, amely a legjobban érdekli-aggasztja az embereket. Van egy ezeknél is súlyosabb veszély, amely más uniós országokban is az EP-választások fő témái közé emelkedett.
Szerző(k): Komócsin SándorAz európai energiaszektor átalakításának zászlóshajója a német Energiewende. Sikerességével kapcsolatosan azonban éppen a németek vannak a legrosszabb véleménnyel - állapította meg egy friss felmérés.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz északi sarkkör felmelegedése új kereskedelmi útvonalakat és bányászati lehetőségeket nyit meg, átrajzolva ezzel a világpolitikát - hangsúlyozták elemzők az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.
Szerző(k): Szász PéterAz Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül.
Szerző(k): K. Kiss Gergely