Folyamatos mélyrepülésben van a román lej árfolyama és a román bankrészvények is nagyot estek, amióta tavaly decemberben elfogadták az energetikai és a bankrészvényekre kivetendő különadót, az úgynevezett "kapzsiság adót", illetve nyilvánosságra kerültek annak részletei, amely a piac első olvasatában a bankok számára a kedvezőtlenebb verziót tartalmazza.

A bankokat és az energetikai cégeket sújtó különadó tervezete persze nem új a régióban, a román kormány ezzel a durva magyar és az annál enyhébb osztrák példát követi (legalábbis az osztrák Raiffeisen Bank elemzőinek korábbi kommentárja szerint). A kormány célja az volt az adóval annak tavaly decemberi bejelentésekor elhangzott kommentárok szerint, hogy be tudják vele tömni az ország költségvetésében tátongó lyukakat és meg tudjanak felelni a maastrichti kritériumoknak, pontosabban annak 3 százalékos költségvetési hiánymaximumának.

Kapcsolódó

Bukdácsolnak a részvények is

Az adó bejelentése óta a legnagyobb bankrészvény, a Banca Transylvania árfolyama 23 százalékot esett, de múlt héten, amikor kiderült, hogy mekkora is lesz a kivetendő adó pontos nagysága és hogy azt negyedévente kell befizetni, ennél lejjebb is járt. A mélyponton 37 százalékos volt a részvény árfolyamának vesztesége az adó bejelentése előtti időszakhoz képest. Az adót a jelenlegi információk szerint sávosan vetik majd ki a román lej egynapos kamatának átlaga alapján (ROBOR). Ha a 3 és 6 hat hónapos ROBOR eléri és átlépi a 2 százalékos szintet akkor a mérlegfőösszeg 0,1 százaléka leesik, s innentől sávosan emelkedik egészen a 4 százalékos ROBOR szintig, ahol az adó mértéke már 0,5 százalék.

A bankadó bevezetését természetesen élesen bírálták a régióban aktív pénzintézetek. A Euromoney múlt héten, Bécsben megrendezett konferenciáján például az egyik panelbeszélgetésen, - ahol a Raiffeisen, az Erste a Citibank és a Unicredit vagy legfelsőbb vezetői, vagy regionális vezetői szinten volt képviselve - az volt az általános vélemény, hogy Románia az adóval saját magának tesz rosszat. A bankvezérek szerint ugyanis a hitelezési aktivitás csökkenéséhez vezetnek az ilyen típusú lépések, amelyek közvetve a gazdasági növekedést fogják vissza.

Már aggódnak az elemzők is

A Raiffeisen elemzőinek hét eleji anyaga szerint ráadásul a román jegybank mozgásterét is jelentősen szűkíti az újfajta adó bevezetése. Mivel annak nagysága a jelenlegi tervek szerint sávos lesz és a ROBOR-hoz kötött, ezért figyelembe kell venni majd azt a monetáris politikai lépések meghozatalakor. Ha például a jegybanknak kamatot kellene emelnie, akkor lehet, hogy habozik majd azt megtenni, mivel ezzel nem csak a kamatszintre lenne hatással, hanem az adóterhelésen keresztül a bankok működését is nehezítené - vélik az osztrák bank elemzői.

A Raiffeisennél az adó hatására lefelé fogják módosítani a román gazdaság idei növekedésére adott előrejelzésüket. Úgy vélik, hogy az adó hatására a román monetáris politika lazább lehet, s ezért már nem várják a jelenleg 2,5 százalékon álló alapkamat további emelését. Korábban a második félévben kettő, egyenként 25 bázispontos emeléssel számoltak. Piaci megfigyelők szerint egyébként a lej gyengülése is ezekkel a kamatemelési várakozásokkal, illetve azok kiárazódásával hozható összefüggésbe.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!