Az igazgatóság keddi ülésén azt a javaslatot tette az éves rendes közgyűlésnek, hogy a Mol összesen 241 933 958 400 forint osztalékot fizessen ki.

Az igazgatóság figyelembe vette a 2021-es eredményt, az erős mérleget, a jövőbeli befektetési terveket és a piaci környezet esetleges változásaiból adódó bizonytalanságot, különös tekintettel a közelmúltban lezajlott eseményekre. Ennek megfelelően a testület javasolja, hogy az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke a tavalyi 95 forintról mintegy 100 forintra növekedjen, folytatva a korábbi évek fokozatosan növekvő osztalékfizetési gyakorlatát - közölték.

Emellett az igazgatóság figyelembe vette, hogy a koronavírus megjelenését követően a Mol nem javasolta osztalék kifizetését a 2020-as naptári évben. Ezen túl a Mol rekord magas EBITDA-t és szabad cash flow-t termelt 2021-ben, rendkívül erős külső piaci feltételek mellett, ezért az igazgatóság további, mintegy 200 forint körüli rendkívüli osztalékot javasol részvényenként. Az alap- és rendkívüli osztalék javaslat összesen körülbelül 300 forint részvényenkénti osztalékot jelent.

A pontos részvényenkénti osztalék meghatározása a fordulónapot megelőzően forgalomban lévő részvények darabszáma alapján történik a saját részvényállomány figyelembevételével.

A Mol-csoport tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 1071,9 milliárd forint (3,53 milliárd dollár) volt tavaly, ami meghaladta a 3,2 milliárd dolláros éves célkitűzést. A vállalatcsoport 2020-ban 629,7 milliárd forint (csaknem 2,05 milliárd dollár) tiszta EBITDA-t termelt.

A Mol-csoport nettó eredménye 526,1 milliárd forint (1,74 milliárd dollár) volt tavaly, az előző évi 18,3 milliárd forintos (63,4 millió dolláros) veszteség után. Az értékesítés nettó árbevétele meghaladta az 5959 milliárd forintot (19,6 milliárd dollár) 2021-ben, az egy évvel korábbi 4011 milliárd forint (13,07 milliárd dollár) után.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!