Meglepő következményekkel járhat, ha valóban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint valósul meg a Quaestor fiktív kötvényeket vásárló ügyfeleinek kártalanítása (a valós kötvények 58 milliárdja után egyelőre úgy tűnik, senki nem fizet). A kifizetendő összeg nagysága ugyan még nem ismert - hiszen egyelőre bizonytalan, mekkora összegeket veszthettek az egyes befektetők -, de csak a nem is létező kötvények állománya 152 milliárd forintra rúghat, amelyben 32 ezer befektető lehetett érintett - derült ki a mai jegybanki sajtótájékoztatón.

A Quaestor fiktív kötvényesei számára örömtelinek hangzó hír vélhetően sokkal rosszabbul hangzik a pénzügyi szolgáltatók számára, akiknek elvileg állniuk kellene ezt a számlát is. Ugyanakkor az MNB álláspontja, ha öröm is a befektetők számára, a mostani keretek között nehezen tűnik megvalósíthatónak az összeg nagysága miatt.

Kapcsolódó

A Befektetővédelmi Alap (Beva, tagjai bankok, brókercégek, alapkezelők) éves tagdíja tavaly és tavalyelőtt is nagyjából egy-egymilliárd forint volt, amit a biztosított befektetett vagyon alapján számolnak ki, annak három ezreléke. Igaz ugyan, hogy ez emelhető, de nem korlátlanul. Erre vonatkozhatott Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatójának Inforádióban elhangzott nyilatkozata, amely szerint a Beva jelenleg mintegy 13,5 milliárd forinttal rendelkezik, ez júliusra már elérheti a 14,5 milliárd forintot. Ez szerinte elegendő lehet a Buda-Cash ügyfelek kártalanítására, de a Quaestor ügyfelekére már nem, ahhoz az alapnak hitelt kell felvennie.

A hitelfelvétel a Beva számára nem lehet nehéz feladat, nemcsak azért, mert vélhetően valamelyik Beva-tagtól kaphatja, de állami garancia is áll mögötte. Ugyanakkor ha egy 152 milliárdos Quaestor-hiányt kell fedeznie az addigra vélhetően üres kasszából, akkor még egy optimista - amikor az összeg felét kell kifizetni, ahogy a Buda-Cashnél feltelezett 30 milliárdos hiány esetében várható - feltételezés esetén is legalább 70 milliárdos összeget jelenthetnek a hatmillió alatti követelések kifizetése (a Quaestornál ugyanakkor feltételezhető, hogy nagyobb volt a kisebb számlákkal rendelkezők aránya mint a Buda-Cash-nél). Ez az összeg a Beva elmúlt két évi tagdíja alapján 70 év alatt, de még egy duplájára növelt díj alapján is 35 év alatt jönne össze.

Könnyen kiszámolható, hogy a ma a tízéves hozam alapján három százalék felett magát finanszírozó államhoz viszonyítva a Beva számára egy ilyen hitel kamatterhe több mint duplája lenne a teljes éves tagdíjnak. Még annak kétszeresre emelése esetén sem lenne elég a kamatokra sem, és akkor még sehol a törlesztés, azaz egy végtelen idejű hitelről beszélünk...

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!