A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett adatok szerint 3.011.149 pénztártag lépett vissza az állami tb rendszerbe, a visszalépett tagok miatt a második negyedévben 2925,3 milliárd forintot utaltak át a pénztárak. Az előző évinél jóval nagyobb veszteség azzal magyarázható, hogy a kasszák működési célú bevételei a tavalyi első félévi kevesebb mint 9 százalékára - 8,6 milliárdról 750 millió forintra - csökkentek.

Bár a működéssel kapcsolatos ráfordítások is jelentősen, 37 százalékkal - 9,2 milliárdról 5,8 milliárd forintra - mérséklődtek, a bevételek csökkenését ez nem tudta ellensúlyozni. A ráfordítások közül a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek 2,2 milliárdról 30 millió forintra, az adminisztrációs és nyilvántartási feladatok ellátásáért fizetett díjak 3,2 milliárdról 2,4milliárd forintra, a marketing- propaganda- és reklámköltség 262 millióról 37 millió forintra csökkent, míg az egyéb működési költség 1,5 milliárdról 1,9 milliárd forintra nőtt. A felügyeleti díjak a tavalyi első félévi 394 millióval szemben 240 millió forintot tettek ki.

A befektetési tevékenység eredménye az első félévben 97,8milliárd forintra rúgott, míg a tavalyi első hat hónapban 117,2 milliárd forint volt. (A pénztáraknak volt tagjaik vagyonát 2011. június 1. és 12. között kellett a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz eljuttatniuk.)

A magánpénztári portfólió piaci értéke június végére - a vagyonátadás után - 244,3 milliárd forintra csökkent a március végi 3162,8 milliárd forintról. A portfólió 50,6 százaléka (123,7 milliárd forint) kötvényekben, ezen belül 47,4 százalék (115,9 milliárd forint) magyar állampapírokban volt, míg a részvények aránya 10,9 százalékot (26,6 milliárd forint), a befektetési jegyeké 31,8 százalékot (77,751 milliárd forint) tett ki, 5,2 százaléka (12,7 milliárd forint) bankszámlán és készpénzben, 1,5 százaléka (3,55 milliárd forint) egyéb eszközben volt.

A PSZÁF júniusban publikált kockázati jelentése szerint kockázati szempontból a legnagyobb kérdés a megmaradó magánnyugdíjpénztárak működőképessége az új körülmények között rendelkezésre álló költségfedezettel, figyelembe véve a szabályozás és a méretgazdaságosság szabta korlátokat is. A bevételek visszatartása és a működési célú levonás felső határának jogszabályi csökkentése megnehezítette a fennmaradó pénztárak gazdálkodását, több pénztár megszűnése és a maradó szereplők piaci részarányának átrendeződése várható.

A jelentés szerint e kockázatot növeli a magánpénztárak veszteséges működése, mert a fennmaradó pénztárak működési tartalékainak szintje alacsony, így a működőképesség megőrzéséhez már rövid távon is a kiadások nagyarányú mérséklésére van szükség. Kérdés azonban, hogy a költségmegtakarítás mértéke lépést tud-e tartani a rendelkezésre álló költségfedezet időközbeni csökkenésével. A magán- és önkéntes pénztárat is üzemeltető pénzügyi csoportok esetében a magánpénztári rendszer költségfedezettségi problémái miatt a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is megjelenhet a felügyelet szerint.

A működéssel kapcsolatban az egyik legjelentősebb kockázat a tagdíjak 2010 novemberétől 2011 végéig esedékes visszatartásából adódik - állapította meg a jelentésben a PSZÁF. A működési és likviditási portfólióban felhalmozott tartalék állománya ugyanis 2010 végén mintegy 10 milliárd forint volt, amely a 2010. évihez hasonló kiadások alapján valamelyest több, mint fél évre volna elegendő.

Ezért a pénztárak jogszabályi felhatalmazás alapján a működési és a likviditási tartalék forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájáról 265 forintot levonhattak a pozitív hozam terhére, ezen felül 2011. május 31-én 795 forinttal megterhelhették a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépett tagok egyéni számláit is tagonként.

A jelentés megállapította: egyelőre csak durva becslések készíthetők arra, hogy a megmaradó pénztárak az új körülmények között rendelkeznek-e a hatékony hosszú távú működéshez elegendő költségfedezettel, mert a tagi jogviszony fenntartó tagok tényleges jövedelmi profilja egyelőre ismeretlen. Az egy főre jutó működési bevételek 2010. évi átlagos szintje (4.900 forint) - amely egyébként 14 százalékkal elmaradt az egy főre jutó működési költségek mértékétől - a megváltozott taglétszám, tagdíjkulcs, illetve maximálisan levonható tagdíjhányad mellett akkor volna biztosítható, ha a maradó tagok bruttó keresete legalább négyszeresen meghaladja a korábbi tagság átlagos keresetét. A jelentés szerint további probléma, hogy az egy főre eső ráfordítások akár jelentősen nőhetnek is, hiszen a pénztárak számos fix költséggel dolgoznak, bár egyes költségnemeknél érdemi megtakarítások is elképzelhetők.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!