A jövőt egy feltételezett összegű tagi megtakarítással és a pénztár közvetett költségeivel is modellező TKMNyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti a transzparenciát, valamint a pénztári szektoron belüli és a szektorközi versenyt. Az adott éves adatok alapján kalkulált korrigált díjterhelési mutató a 2019-es kiváló hozamok utáni befektetési költségek miatt nőtt enyhén - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző átlagos korrigált díjterhelési mutató bő 30 százalékkal csökkent 2002 óta. A jövőben várható anyagi terheket bemutató teljes költségmutató (TKMNyp) alapján pedig a pénztárak jelentős kihívói a hasonló célú élet- és nyugdíjbiztosításoknak. A nyugdíjpénztári költségek átláthatóságának erősödésével ráadásul tovább csökkenhetnek majd a tagokat terhelő költségek - derül ki az MNB összefoglalójából.

Kapcsolódó

A jegybank ajánlása alapján először 2020-ban kiszámított átlagos 30 éves TKMNyp 0,84 százalék volt a pénztárszektorban. E mutató a pénztártag hosszú távú jövőbeni megtakarításait modellezi, s a befizetésekből, megtakarításából levonandó terheknél a befektetések közvetett terheit (pl. a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi. A TKMNyp-t a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják. Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel.

A szektor átlagos korrigált díjterhelési mutatója (a 2018. évi 0,75 százalék után) tavaly 0,78 százalék lett, döntően a 2019. évi kiváló hozamok után kifizetett befektetési költségek (sikerdíjak) enyhe emelkedése miatt. E visszatekintő jellegű mérőszámnál a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítják, így kiszűrve az utóbbitól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását.

Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így - más megtakarítási formák költségeivel összevetve - változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodó állampolgároknak.

A 2020. évi rendkívüli járványhelyzet miatti kényszerű pénztári intézkedések átmenetileg növelhetik a szektor költségét. A pandémia miatt (is) egyre jobban terjedő elektronikus ügyintézési csatornák terjedése viszont mérsékli a pénztárak adminisztrációs anyagi terheit. Utóbbi hatása hosszabb távon jelentkezhet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!