Egyelőre sikeres a Pannonplast stratégiája, amely elsősorban az akvizíciókra és a folyamatos beruházásokra épít. A társaság az első féléves számok alapján kilábalni látszik az orosz válságot követő visszaesésből. Az első hat hónap alatt sikerült több mint 4 milliárd forinttal, közel 16 milliárd forintra növelni az árbevételt. Ez alapján valószínű, hogy a hagyományosan erősebb második félévvel együtt nem jelent majd nehézséget teljesíteni a teljes évre szóló 33 milliárd forintos árbevétel-tervet. Az exportpiacok részaránya a korábbi 50 százalékról jelentősen lecsökkent, aminek elsősorban az oka, hogy idén a hazai vámszabad területekre történő szállítás már nem minősül exportnak. Az ezt is figyelembe vevő számítások szerint viszont már nem következett be lényeges változás az export-import szerkezetben. A társaságnál jelentősen nőtt a bruttó fedezet, amely az idén már meghaladta a 4,5 milliárd forintot. Az árbevételen belül a fröcsöntött műanyag alkatrészek részaránya tovább nőtt. Lassult az igazgatási és általános költségek növekedése, az előző időszakhoz képest már csak 14 százalékkal emelkedtek az ilyen irányú kiadások. Az egyéb tételek viszont ezúttal százmilliós mínuszt mutatnak. A Pannonplast üzleti eredménye 1,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 százalékos javulást jelent. A forint felértékelődése jelentősen javította a cég pénzügyi eredményét, igaz, ez még így is 50 millió forintos veszteséget jelentett. Az igen tetemes hitel-állománnyal rendelkező Pannonplast ugyanis közel megháromszorozta pénzügyi bevételeit, aminek jó része a devizahitel-állomány átértékeléséből származik. A társaságban az idegen tőke aránya viszont már eléri a korábban még éppen elfogadhatónak ítélt 50 százalékot. Összességében az egyes társaságoknál megszűnő adókedvezmények miatt nőtt az adóhányad, de a kedvező folyamatokat ez alapvetően nem befolyásolta. További részletek a mai NAPI Gazdaságban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!