"A pisztácia kifogyott, van vanília, tutti frutti, karamell, rumos dió és kávé" - hangzik a Megint dühbe jövünk klasszikus jelenetében Bud Spencertől a fagyizókban talán legtöbbször hallható filmes idézet. Bár - mint az már egy oknyomozásból kiderült - a világ különböző nyelvein teljesen más fagylaltfajtákat fordítottak le a szinkronizáláskor, a mai világpiaci helyzetet a magyar változat egészen jól leírja.

Az elmúlt hetekben Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúba kezdett, valamint felmondta az atommegállapodást Iránnal. A vámokkal és embargókkal tarkított helyzet pedig egészen érdekes piacokon is érezteti a hatását. A világ pisztáciatermelésének közel a felét például a perzsa ország adja, amely - igaz főleg a Közel-Keleten - számít az egyik legnagyobb exportőrnek, de egyelőre bizonytalanok a piacok, hogy a visszavezetett amerikai szankciók hogyan befolyásolják az árakat.

Kapcsolódó

Persze a kaliforniai termelők - akik a világ termelésének 25-30 százalékát adják - már akkor aggódni kezdtek, amikor az Egyesült Államok még Barack Obama elnöksége alatt békülni kezdett Iránnal, most örülnek, mert az USA-ban szinte monopolhelyzetben vannak a piacokon. Viszont az Európai Unió nem követte az Egyesült Államokat az embargók kihirdetésébe, sőt, Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt az elmúlt időszakokban, hogy a béke megőrzése érdekében az EU szorosabbra veszi gazdasági kapcsolatait Iránnal.

Atta Kenare/AFP

Ezek egyvelege viszont egy sajátos helyzetet teremt: az amerikai gazdák beszorulnak a hazai és a környező országok piacaira, míg az intenzíven növekvő európai keresletből kimaradnak. 2017-ben az Egyesült Államokból 57 millió kilogramm pisztácia érkezett Európába, ami 75 százalékos növekedés az előző évhez képest és a teljes fogyasztás 64 százalékát tette ki a USDA kimutatása szerint. Most a szakértők szerint - bár a szezon messze nem ért még véget - azt jelenti, hogy míg Irán részesedése az importból tavaly 20-23 százalék volt, addigra most ez 60 százalék körül lehet.

Ugyanis az embargó miatt az iráni termékek ára már visszalépett a tavalyi 8000-8500 dolláros tonnánkénti ársávból: jelenleg 7500-8200 dollár között mozog az ára - derül ki a helyi statisztikákból. Ez részben köszönhető annak is, hogy a kereskedelmi háború miatt csak idő kérdése lehet, míg Kína is az iráni exportra támaszkodik majd, szemben az amerikaival, amely már keresleti piacot eredményezhet. Érdekesség viszont - a Bloomberg korábbi cikke szerint - az iráni pisztácia a szankciók feloldásakor 2015 és 2018 eleje között sem okozta azt, hogy az amerikai piacot elárasztotta volna a termék. Alig egymillió font tömegű pisztáciát importáltak csak a perzsaországból.

A vanília ezüst

A világ egyik legizgalmasabb árupiaci terméke jelenleg a vanília: a világ termelésének 80 százalékát Madagaszkár adja. Ez pedig rendkívül kiszolgáltatott helyzetben tartja a felhasználókat.

Az idei évben pedig ki is jött, hogy mekkora problémát jelent a piac diverzifikálatlansága. Ugyanis a kedvezőtlen időjárási körülmények - nagy viharok, majd hirtelen jött aszály - miatt kilőtt a vanília világpiaci ára. Míg öt évvel ezelőtt csak 20 dollár volt egy kilogramm ára, a júniust már 515 dolláros szinten kezdte a vanília. Ez még alacsonyabb a 600 dolláros tavalyi szintnél, de várhatóan idén még ezt a szintet is meghaladja. A baj az, hogy az ezüst kilogrammja is 520-530 dollár között mozog most, ez pedig csábító lehet a spekulánsoknak.

AFP/Rija Solo

Nem véletlen, hogy Gilbert Ghostine, a Firmenich svájci ételízesítő és fűszergyártó szerint ez a legvollatilisebb termék a piacon, aki szerint nemcsak a termelési árak meghatározók a piacon, hanem a felhasználási kedv is. "Amikor 20 dollárt ér, a farmerek mondják azt, hogy abbahagyják, mert nem keresnek rajta. Ha pedig 600 dollár egy kilogramm, akkor az ipari felhasználók fordítanak hátat és választják a mesterséges cikkeket" - fogalmazott Ghostine a Time-nak adott interjújában.

Végső soron a fogyasztók járnak pórul: a kevés termelési hely, valamint az orchidea-félék családjába tartozó növény igényessége miatt évtizedek óta alig használnak igazi vaníliát. Kezdetben főleg a szegfűszegolaj szolgált alapanyagul. Mostanra viszont ezt felváltotta az olívaolaj, valamint a különböző faipari (!) melléktermékek felhasználása. A vanilint kivonják teafakéregtől kezdve egészen a bükkfakérgéig több alapanyagból. Az íz szinte ugyanaz marad.

A kakaóbab is kitör

Az elmúlt három év a kakaóbab világpiaci árának folyamatos csökkenéséről szólt. Viszont idén január eleje óta egyre jobban megy fel a termék ára. Míg tavaly júniusban az árupiacokon 1800-1900 dollár volt egy tonna, addigra most ez 2200-2600 dollár között mozog.

A világ termelésének 80 százalékát lefedő Elefántcsontpart és Ghána tavaly összefogott, vagy ahogy a Bloomberg fogalmaz, létrehozták a kakaóbabtermelés OPEC-kartelljét. Egyelőre a szervezet még csak technikai és infrastrukturális módon működött együtt - például termékmonitoring rendszert vezettek be, így kiszámítható, hogy mennyi babszemet és mikor tudnak leszállítani.

De a legfontosabb az, hogy egymáshoz igazították az áraikat. Így egyrészt korlátozottabb a verseny a piacokon, valamint elvették a csempészek kedvét is attól, hogy a két ország között mozgassák a terményt, annak függvényében hol kaphatnak érte többet.

Ráadásul a kakaóbab és a kávé árára elkezdtek spekulálni a hedgefundok is. Főleg algoritmusok okoznak kitöréseket az árakban.

A fotó forrása: Pexels/Fancycrave.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!