Gyönyörű emelkedő trendet produkál az arany dollárban kifejezett árfolyama az elmúlt években, s jelentős hozamot zsebelhetett be az, aki időben beszállt a nemesfém drágulásába. Az arany áremelkedése mögött a szakértők szerint számos ok húzódhat meg, de a befektetési ajánlásokban leggyakrabban a világ nagy jegybankjainak egyre lazább monetáris politikája szerepel fő indokként.
Az érvek szerint a kvantitatív lazítás első, majd második köre végül hatalmas inflációs nyomást fog eredményezni a gazdaságban, s ez ellen többek között a nemesfém vásárlásával lehet védekezni. Ráadásul a másik elhangzó érv szerint a kvantitatív lazítási programok alatt a bankrendszerbe pumpált olcsó pénz keresi a helyét, felhajtja az eszközárakat, s igaz ez arany árfolyamára is.
Amellett, hogy mindkét megállapítás vélhetően igaz - ha más miatt nem is, a befektetők kollektív tudatába szervesen beépülve pszichés támaszt is ad a nemesfém árfolyamának - a számok azt mutatják, hogy a kvantitatív lazítási időszakokban egyáltalán nem teljesít jobban az arany árfolyama, mint amikor éppen pihenőt tart a pénzpumpa.
Látványos hozamokat produkált
A Fed az úgynevezett kvantitatív lazítási programjának első körét, a QE1-et a Lehman-csőd utáni összeomlás idején kezdte meg, 2008 november végén érkezett az első likviditási injekció a piacokra az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet részéről. Az arany árfolyama ekkor 821 dollár volt volt unciánként. A QE1 program 2010 március 31-én zárult, a nemesfém árfolyama ekkor 1103 dollár volt, ami tisztességes, közel 35 százalékos hozamot jelenthetett azoknak az élelmes befektetőknek, akik aranyat vásároltak a válság legsötétebb óráiban. Ez éves szinten (nem kamatos kamattal számolva) 25,76 százalékos hozamot jelentett. A QE1 lezárultát követően - amelyet egyébként nagy korrekciós hullám követett a világ tőzsdéin - meglepő dolog történt, az arany árfolyama újból emelkedni kezdett.
A kvantitatív lazítás második körének (QE2) beindításáig hét hónap alatt 1357 dollárig emelkedett az árfolyam, ami évesített hozam tekintetében 39,47 százalékot jelentett, ami jelentősen meghaladta a QE1 idején elérhető hozamot. A QE2 alatt szintén lehetett keresni az aranyon, a 2011 június végén 1512 dollár volt az arany árfolyama, ez azonban már csak 17,13 százalékos hozamot jelentett évesítve, a program elején tapasztalt árfolyamhoz képest. A program befejezése óta máig eltelt időszakban évesítve 23 százalékos hozamot produkált a nemesfém, sőt természetesen az 1900 dollár feletti árfolyamok idején ez jóval magasabb is volt. Ráadásul az arany árfolyamának hiperbolikus emelkedése pont a program lezárultát követően következett be tavaly év végén.
Jó, de mikor kell bevásárolni?
A jelek szerint tehát a kvantitatív lazítás megvalósulásaink időszakaiban az arany árfolyama dollárban mérve egyáltalán nem produkál nagyobb hozamot, mint a lazításmentes időszakokban. Persze ez nem jelenti azt, hogy a programok és az arany árfolyama között nincs összefüggést, csak azt, hogy a kvantitatív lazítással kapcsolatos várakozások beépülése az árfolyamba valószínűleg sokkal fontosabb tényező az arany piacán, mint maga a program megindulása és a friss likviditás valódi beérkezése a pénzügyi rendszerbe.
Ha igaz az összefüggés, akkor az is elmondható, hogy aranyat akkor érdemes vásárolni, amikor arra számítunk, hogy a szereplők várakozásai robbanásszerűen erősödnek a QE3 beindulásával kapcsolatban.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!