Most kell részvényeket venni? Itt vannak a tippek

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Fontos szempont, hogy mekkora az adott részvény várható osztalékhozama, mekkora ennek hozamelőnye a kockázatmentesnek tekintett állampapírhozamokhoz képest, illetve hogy mekkora a visszaesés várható mértéke, amikor a papírról lekerül az osztalék. Nem utolsó szempont az innen származó nyereség adózása sem, és ha külföldi társaságok papírjairól van szó, akkor az adott ország devizájának ingadozásából származó kockázat.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Amennyiben a nemzetközi trendeket vesszük alapul, a jegybankok mennyiségi lazításának köszönhetően több tőzsdén jegyzett társaság is osztalékfizetéssel igyekszik magára vonni a figyelmet − mondta el lapunknak Blahó Levente, a Raiffeisen részvényelemzője, aki szerint bár néhány társaságnál a kifizetés mértéke egyelőre elmarad a várakozásoktól, de ez azért van, mert a cégek szeretik először tesztelni a piacot egy-egy bejelentéssel. Ennek alapján a későbbiekben növelhetik az egy részvényre jutó osztalék mértékét. Blahó ilyen példaként említette a tengerentúlról az Apple-t, de akár idehaza is lehet hasonlóan spekulálni, például a Mol esetében.

A válság egyik hatásaként valamennyi nagy osztalékfizető csökkentette a tulajdonosoknak juttatott eredményhányadot (már ahol egyáltalán maradt nyereség), és a válság előtti szintre történő visszatérés azóta csak lassan halad. Blahó szerint viszont a jegybankoknak köszönhetően felgyorsulhat a folyamat, mivel a cégek hatalmasra duzzadt készpénzállományából szépen futja osztalékra is, főleg mivel nagy felvásárlási láz − néhány iparágat leszámítva − nem látszik.

Azért is lassú a visszaállás, mert a jegybanki olcsó forrás első körben a pénzügyi szektorban csapódik le, ott viszont továbbra sem várható nagy kifizetés, hiszen például a szabályozói környezet szigorodása nem támogatja az osztalékfizetést. A válságból történő kilábalás egyik elemeként a társaságok első körben inkább részvény-visszavásárlási programot hirdettek, de most futja a befektetők kegyeinek a keresésére is, és mivel az osztalékfizetés világszerte kedvezményes adózás alá esik, Blahó szerint a tendencia erősödése várható. Az elemző úgy véli, hogy a mostanihoz hasonló zavaros gazdasági időszakban egyébként is keresik a befektetők a biztonsági befektetésnek számító osztalékpapírokat, az érdeklődés pedig lecsapódhat az adott részvény drágulásában, vagyis árfolyamnyereségben is.

Ami a szűkebb régiónkat illeti, elmondható, hogy akkor minősül vonzónak egy osztalékpapír, ha érzékelhető kockázati prémiumot kínálnak az indikatívnak tekintett 5−10 éves állampapír-piaci hozamokhoz képest, míg a hosszú oldali hozamok egyik befolyásoló tényezőjeként az infláció várható alakulását tekintik irányadónak. Ebből a szempontból nem teljesen pozitív a kép sem az eurózónában, sem pedig a kelet-közép-európai térségben, ahol átmenetileg mindenhol a fölfelé ható inflációs kockázatok emelkednek. Ennek ellenére egyelőre sem kamatemelési várakozásokban, sem pedig hozamemelkedésben nem csapódik le az inflációs aggodalom − részben a jegybanki programoknak köszönhetően.

Magyarország ráadásul különleges esetnek számít, hiszen a számunkra releváns piacokkal összehasonlítva magasak a 8-9 százalékos hosszú hozamok és az alapkamat is. Blahó viszont Magyarországon nem számít kamatemelésre, sőt mint mondja, ha sikerül az IMF-fel megegyezni, akkor a későbbiekben még kamatvágás is elképzelhető, ami egyértelműen előnyös lenne a hazai osztalékpapíroknak.

Az Equilornál is készülődnek az osztalékszezonra, ezért a társaság kigyűjtötte a régió legvonzóbb papírjait. Modellportfóliójuk osztalékalapjába kedvencként a távközlési szektort jelölték meg, ahol a március végi árfolyammal számolt 8,6 százalékos hozamot biztosító Magyar Telekom és a 8,8 százalékot kínáló lengyel TPSA mellett az euróalapon 7,6 százalékos hozammal kecsegtető Deutsche Telekomot is bevették. A cseh Telefónica 10,30 százalékos osztalékhozama, de a szintén euróalapú osztrák Telekom Austria 4,4 százaléka is vonzó befektetés. Az energiaszektorban az 5,5−5,6 százalékot kínáló cseh CEZ és a német E.On lehet érdekes, míg a nyersanyagtermelőknél a 11 százalékos hozamot kínáló lengyel réztermelő KGHM.