A bejelentés szerint az MNB a hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása során vizsgálta, hogy egy természetes személy által adott tőzsdei megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.

Bennfentesnek tekintendő többek között minden olyan, pénzügyi eszközzel kapcsolatos pontos információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas a pénzügyi eszköz árának lényeges befolyásolására. A tőkepiaci törvény, s a vonatkozó uniós rendelet tiltja a bennfentes információ felhasználásával kötött ügyleteket, amelyek bennfentes kereskedelemnek minősülnek.

Kapcsolódó

A SET Group Nyrt. a vizsgált időszakban két bennfentes információ nyilvános közzétételét - a kibocsátó jogszerű érdekeit szem előtt tartva - késleltette, s ezt be is jelentette a jegybanknak. A kibocsátó által vezetett bennfentesek jegyzékén a természetes személy állandó bennfentesként szerepelt, az érintett információkról tehát azok nyilvánosságra kerülése előtt jogszerűen szerzett tudomást.

A piacfelügyeleti eljárásban vizsgált ügyletkötések során azonban ezeket a bennfentes információkat jogszerűtlen módon felhasználva tőzsdei megbízásokat adott, amelyekkel tiltott bennfentes kereskedelmet valósított meg.

A magánszemély saját bevallása szerint tisztában volt azzal, hogy a tranzakciók végrehajtása során az érintett bennfentes információk közzétételét a kibocsátó késleltette. Elmondása szerint viszont - amiatt, mert az érintett napokban "szándékos piaci manipulációt" tapasztalt -, úgy ítélte meg, hogy nem veszélyezteti a piac integritását, ha nem nyereségszerzési, hanem "árfolyamvédelmi" szándékkal tranzakciókat végez. Azonban a bennfentes kereskedelem tilalma alól sem az esetleges racionális gazdasági indok, sem pedig - az önmagában is tiltott piaci manipulációra utaló - "árfolyamvédelmi cél" nem mentesít. Továbbá a magánszemély - mint a MAR szerinti vezetői feladatokat ellátó személy - elismerte azt is, hogy az nyrt. felé nem jelentette be az általa kötött ügyleteket, ezáltal nem tett eleget egyéb jogszabályi kötelezettségének sem.

Mindezek nyomán az MNB ma publikált határozatában - egyéb intézkedések mellett - 15 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte az érintett természetes személyt a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt és további 1 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a magánszeméllyel szemben a MAR vezetők ügyleteire vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Az ügy kapcsán az MNB bennfentes kereskedelem gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen.

A bírságösszeg meghatározásánál a jegybank figyelembe vette, hogy a bennfentes kereskedelem tilalmának megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély a bennfentes kereskedelem tilalmába ütköző ügyletkötése során két, egymástól eltérő bennfentes információt használt fel. Szintén súlyosító körülményként értékelte az MNB, hogy a magánszemély szándékosan és tudatosan követte el jogsértő cselekményét, megsértve ezzel a tőkepiac átlátható működésére vonatkozó elveket. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a jogsértő tevékenység - viszonylag alacsony volumene miatt - csekély mértékben érintette a tőkepiac biztonságos működését.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!