Elvette a spekulánsok kedvét az elmúlt két hónap leginkább sávozásra emlékeztető kereskedése a Budapesti Értéktőzsdén, leginkább erre engednek következtetni a részvényhatáridőkre nyitott kötésállományok alakulása. Ezek árfolyamértéke ugyanis november eleje óta gyakorlatilag stagnált, 24 milliárd forintról csak enyhén csökkent, 23,3 milliárd forintra.

A blue-chipek közül arányaiban a legnagyobb változás a Richter-részvények esetében következett be, a gyógyszerrészvényre november elején még 1622 kontraktusnyi pozíció volt nyitva, ez mára közel felére zsugorodott, 855 kontraktusra. Ezzel a gyógyszerrészvény össze részvényének elhanyagolható hányadára, mindössze 0,24 százalékára van nyitva ilyen típusú pozíció.

Kapcsolódó

A Mol beszűkülő mozgása is elkedvteleníthette a spekulánsokat, az olajipari részvénynél 15 százalékkal csökkent a nyitott állomány nagysága. A Mol esetében nyár vége óta megfigyelhető folyamata a határidős pozíciók számának folyamatos lemorzsolódása, időközben az árfolyam is stabilizálódott. Ez önmagában nem túl kedvező jel a papír szempontjából, a határidős piacok hüvelykujjszabálya alapján azt mutatja, hogy az árfolyam enyhe emelkedése a piacról távozó pénzeknek köszönhető - tehát inkább shortzárásoknak - semmint masszív vételi érdeklődésnek.

Az OTP-nél gyakorlatilag nincs változás, az árfolyam ott tart, mint november közepén, s nagyjából ugyanannyi részvényre van nyitott pozíció is, a jegyzett tőke 1,3 százalékát fedi le a nyitott kötésállomány. A nagyobb kapitalizációjú cégek részvényei közül az Egist érdemes talán megemlíteni, a kisebbik gyógyszerrészvényben a jelek szerint elkezdtek fantáziát látni s spekulánsok, a jegyzett tőke 1 százalékáról másfél százalék közelébe emelkedett a nyitott állomány aránya a cég jegyzett tőkéjéhez képest, elképzelhető, hogy a Richterből távozó pénzek kerestek helyet maguknak a szektortársnál.

A blue-chipekre nyitott állományok tehát összességében nem változtak jelentősen két hónap leforgása alatt, ebben változás talán akkor állhat be, ha a BUX index kitörne a 16 000 és 18 000 pont közötti sávozásából. Ekkor érdemes lehet figyelni, hogy a kitöréssel párhuzamosan emelkedik-e a nyitott kötésállomány nagysága, ez ugyanis jelzés lehet arra nézve, hogy valódi, vagy fals kitörést produkál-e a piac.

A kisebb cégeknél érdekes fejlemény a Freesoftnál bekövetkezett változás, a szoftvercég részvényeire jelentős mennyiségű pozíció nyílt két hónap alatt, így már a jegyzett tőke közel 6 százalékát teszi ki a nyitott állomány nagysága. Mivel a papír amúgy illikvid, ezért vélhetően határidős finanszírozás húzódik meg a háttérben. A finanszírozási toplistát változatlanul az E-Star vezeti, annak ellenére, hogy két hónap alatt 30 százalékkal esett a részvény árfolyama, s eközben a nyitott kötésállomány 20 százaléka zárásra került.

RészvényNyitott kötésállományNyitott állomány aránya
E-star16316,18
Freesoft11205,96
Pannergy4134,90
Synergon4304,50
CIG16122,55
Egis22261,43
OTP184401,32
Econet520,76
Appeninn17090,57
Richter8850,24
MOL44950,21
Fotex1120,16
Rába190,14
Magyar Telekom13510,13
FHB570,10
Pannonflax10,04
Állami Nyomda60,04
Danubius150,02
TVK210,01
Elmű60,00
* a jegyzett tőkéhez viszonyítva
Forrás: BÉT, Napi Gazdaság

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!