A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A történeti tapasztalatok alapján a defenzív papírok csak ritka esetben teljesítik felül egy évet meghaladó időtávon a ciklikus szektorokat. Bár elemzők szerint középtávon nem látszik fordulat, tény, hogy felülárazottak az osztalékpapírok − egyesek szerint kisebb lufi van kialakulóban −, és ha beindul a kamatemelési ciklus, a tengerentúlon óriási korrekció várható. Egyelőre viszont rekordközeli hozamelőnyre tettek szert az osztalékpapírok a ciklikus részvényekkel szemben, az ezeken szerezhető prémium az AllianceBernstein számítása szerint a 25 százalékot is meghaladja. Ilyen széles hozamelőny ritkán és csak átmenetileg, jellemzően 1 évnél nem tovább szokott fennmaradni, ám bizonyos esetekben hosszabb távon is felülteljesítők lehetnek a defenzív papírok.
Hozamelőnyük oka egyfelől, hogy ezek az iparágak − például a távközlés, a közműcégek, az egészségügyi papírok − kevésbé érzékenyek a gazdasági ciklusokra, mint mondjuk az autóipar vagy a bankszektor. Másfelől itt jellemző a stabil osztalékfizetés, ami a nulla közeli állampapír-piaci hozamkörnyezetben előnyt jelent. Év eleje óta ezért több mint 16 milliárd dollár áramlott az osztalékfizető szektorok részvényalapjaiba az EPFR Global adatai szerint, miközben az ilyet nem fizető alapokból 25 milliárd dollár távozott.
Mi a helyzet nálunk?
A nemzetközi kamatkörnyezettel szemben Magyarországon azonban túl magasak az állampapír-piaci referenciahozamok ahhoz, hogy az osztalékpapírok komoly előnyre tudjanak szert tenni. Ám a kamatkörnyezet éppen változóban van: Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban is már rövid távon kamatcsökkentést áraz a piac, ez pedig növelni fogja az osztalékpapírok vonzerejét. A régiós összevetésben legmagasabb irányadó kamatszint miatt különösen Magyarországon kicsi az a prémium, amit a 7-8 százalék körüli állampapír-piaci hozamokhoz képest még kínálni tudnak az osztalékkal forgó részvények. Csehországban vagy Lengyelországban, ahol 2-4 százalék körül mozognak a referenciahozamok, egy 10-11 százalékos osztalékhozamot biztosító papír már lényegesen vonzóbb lehet.
A közép-európai régióban defenzív szektornak hagyományosan a távközlés számít, ennél valóban elvárt a 10 százalék fölötti hozam. Jelenlegi árfolyamon a Magyar Telekom 11 százalékot kínál, amivel nagyjából 300 bázispontos az előnye az 5 éves állampapírhoz képest. A lengyel TPSA jelenleg 9,5 százalékos osztalékhozamot nyújt, míg a a cseh Telefónica 10,5 százalékot; utóbbi különösen vonzó lehet, hiszen a prémium az indikatív állampapírokhoz képest jó 700 bázispont.
A távközlési szektor Ausztriában és Németországban is 4-5 százalék fölötti osztalékhozamot kínál, 0 százalékos vagy már negatív referenciahozam mellett. A magyar befektetők számára persze ez nem jelent rögtön nagy lehetőséget, hiszen a benchmarkot a magyar állampapírhozamok jelentik, ráadásul külföldi papír esetében a devizaárfolyam-kockázattal is számolni kell.
Idehaza más társaság nem kínál extra prémiumot az állampapírokhoz képest; 8 százalék körüli osztalékhozamot mutat az Állami Nyomda vagy a Zwack, ennél jóval kisebbet a Richter, a Mol és az OTP. Igaz, utóbbiakat nem az osztalékért kedvelik a befektetők.
Felülteljesítők az USA-ban
A tengerentúli piacon az elmúlt három hónapot vizsgálva mindenesetre látványosan felülteljesítettek az osztalékpapírok, április közepe óta például az S&P−500 és a Dow Jones 3,6 százalékot esett, miközben a távközlési részvények és a közműcégek 1,5−4,5 százalékot drágultak. A Morgan Stanley historikus összehasonlítása alapján a defenzív papírok értékeltsége évtizedes rekordot mutat a többi iparághoz képest. Az osztalékpapírok 12 havi előretekintő P/E rátája 15, szemben a többi iparág 12-szeres átlagmutatójával, pedig historikusan sokkal kiegyenlítettebb a szektorok árazása.
Vadim Zovotnik, az AllianceBernstein elemzője szerint a prémium mindaddig fennmarad, amíg a befektetők kockázatkerülők, márpedig ez az amerikai, európai, sőt már a kínai gazdasági nehézségek láttán belátható időn belül nem változik. Miközben a referenciának számító 10 éves amerikai állampapírhozamok alig 1,5 százalékon állnak, az USA egyik legnagyobb távközlési cége, a Verizon Communicatons − a jelenlegi túlárazott szinteken is − 4,5 százalékos osztalékhozamot biztosít − mutat rá Zovotnik. A részvények az elmúlt három hónapban mintegy 15 százalékot drágultak 18-as előretekintő P/E mellett. Hasonlóan vonzóak a közműcégek, példának a Wisconsin Energyt említette a szakember, amely 15 százalékos felértékelődést követően is 3 százalék körüli osztalékhozam mellett forog.
Hank Smith, a Haverford Trust befektetési igazgatója szerint viszont piaci lufi fújódik az osztalékpapírokban, ami egy hirtelen kamatemelés esetén azonnal kipukkadhat. A szakember ezért úgy látja, hogy érdemesebb az alulárazott ciklikus papírok között keresgélni, főleg ha a Fed ősszel tényleg újabb kötvényvásárlásba kezd. Utóbbi esetben ugyanis megint beérhetik a ciklikus részvények az osztalékpapírokat, legalábbis ha a pénzpumpa egyszerre növeli az inflációs várakozásokat és javítja a konjunkturális kilátásokat. A QE3-nak viszont olyan látványos hatása, mint 2008-ban, valószínűleg nem lesz. Középtávon sem inflációs veszély, sem pedig gyors gazdasági kilábalás nem körvonalazódik. Vagyis hiába olcsók relatíve a ciklikus papírok, az osztalékpapírok hozamelőnye egy ideig még kitarthat.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!