Nem meglepő, hogy a világpiaci alaptípusnak tekintett Brent olajféleség ára kedden már valamelyest csökkent az előző nap elért 85 dolláros hordónkénti szintről, amely négyévi csúcs volt - írta a Capital Economics olajpiaci szakértőinek kedden ismertetett tanulmánya. Az ellátási helyzettel kapcsolatos legnagyobb befektetői félelmekről kezd kiderülni, hogy alaptalanok.

A Brent árát - amely az elmúlt két hónapban 17 százalékkal emelkedett - elsősorban az a piaci félelem hajtotta fel, hogy az Egyesült Államok visszaállítja a szankciókat Irán ellen. A másik áremelő tényező az volt, hogy szeptember eleje óta kissé enyhültek a kínai gazdaság várható teljesítményével kapcsolatos befektetői aggályok. (Egekben az olajár, így nyerhet ezen a Mol - ezt a cikket olvasta?)

Kapcsolódó

Az elemzők szerint azonban az olajpiaci ellátási aggályok eltúlzottak. mivel még abban az esetben is lehetne pótolni a kiesést más termelők kínálatának növelésével, ha az iráni kitermelés ugyanannyival visszaesne, mint a jelenleginél sokkal átfogóbb, 2011-2014 között érvényesített amerikai szankciók idején, és ha a venezuelai termelés is még tovább csökken. Emellett a kínai gazdaság növekedési lendülete már az idén alábbhagy, az amerikai gazdaság növekedési üteme pedig 2019-ben jelentősen lassulni fog, és mindez együtt valószínűleg lassítja a globális olajkereslet növekedését is.

Az idén és jövőre meglehetősen meredek ívű árcsökkenést várnak. Kedden ismertetett új előrejelzésük szerint a Brent hordója 2018 végén 70 dollárba, 2019 végén 60 dollárba kerül majd.

Az olajárak jelentős csökkenését más londoni elemzőcégek is jósolják.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő várakozása szerint a Brent hordójának éves átlagára az idén 70 dollár, jövőre 65 dollár, 2020-ban 57,50 dollár lesz. Emellett az amerikai importvámok emelése a kínai gazdaság növekedését is jelentősen megterheli.

Az Oxford Economics elemzőműhely számításai szerint ha az amerikai kormány januártól - ahogy Donald Trump elnök kilátásba helyezte - valóban 25 százalékra emeli tovább a 200 milliárd dollárnyi kínai importra nemrégiben kirótt 10 százalékos vámot, a kínai gazdaság jövőre 5,8 százalékkal, 2020-ban 5,6 százalékkal növekedne az Oxford Economics jelenlegi alapeseti prognózisában szereplő 6,1 százalékos, illetve 5,7 százalékos növekedés helyett. Ez a forgatókönyv-változat is csak arra az esetre érvényes, ha az amerikai kormány Trump fenyegetése ellenére nem vet ki pótvámokat a teljes kínai importra.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!