A lakosság 1510,5 milliárd forintot jegyzett a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) a jegyzés június elejei indulása óta a hétfő délutáni zárásig - jelentette be kedden Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár. Az állam célja az új papírral kettős: egyrészt a rettenetesen magas hazai készpénzállományt akarták fele csökkenteni, másrészt a tavaly év végi 5550 milliárd forintról indulva 2023 végére megdupláznák a lakossági állampír-állományt.
Viszont a Népszava cikke szerint a magas jegyzés nem feltétlenül azt jelenti, hogy a céljait elérné az állam: a befektetett pénzek minden második forintja már az államnál volt eddig is. Ennek alapvetően két oka van, egy felől az alacsonyabb hozamú - vagyis a költségvetés szempontjából olcsóbb - állampapírokat váltották át az ötéves periódus alatt 4,5 százalékos átlagkamatú kötvényekre, a másik ok pedig az, hogy a babaváró hitelek egy részét is ide folyatták.
Banki szakemberek szerint - akik már tapasztalták ezt a jelenséget - azért éri meg, mert míg ha nem születik gyerekük, akkor is 3-3,5 százaléknyi kamattal kell a babavárót visszatörleszteni, miközben a MÁP+ hozama már az első évben 3,5 százalék, vagyis a különbözeten realizálható a profit.
Nemcsak az állam veszít a drágábbra ugró hitelezésén, de a bankok is: egy jegybanki elemzés szerint a szuperkötvény minden tizedik forintját a bankbetéteikből vették ki a lakossági befektetők.
A lap azt is megemlíti, hogy van egy rejtett ok is, amiért az állam népszerűsíti a MÁP+-t, ez pedig az, hogy jelenleg magas az infláció (3,4 százalék). Ez pedig részben annak köszönhető, hogy a béremelések után felpörgött a lakossági fogyasztás. Ha viszont a megnövekedett jövedelmekből a pénz a szuperkötvényekbe vándorolna, az csillapítaná az áremelkedést.
Az államadósság-kezelésben mutatkozik még egy probléma: hogy bár a cél az volna, hogy a magyar lakosság vásárolja az állampapírokat, egyre több tőke érkezik külföldről. Mindezt úgy, hogy a tízéves kötvény hozama már 2 százalék alatt van. A külföldi privátbankok viszont még nem ugrottak rá a MÁP+-ra, noha az euróövezetben hasonló hozammal sehol nem találnak papírt. Egyelőre a részesedésük 1 százalék körüli a szuperkötvényekből - ahogy azt a Napi.hu szerdai cikkében részletesen bemutatta.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve