A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport közgazdászai felfelé módosították az euró forintárfolyamára adott távlati előrejelzéseiket, tekintettel az erőteljes negatív forintpiaci reakcióra, valamint arra a kockázatra, hogy az MNB "nem konvencionális eszközökkel" juttat pótlólagos likviditást a magyar gazdaságba. A ház ennek alapján háromhavi távlatban 292 forintos, hat- és tizenkét havi távlatban egyaránt 303 forintos euróárfolyamot vár az eddig érvényben tartott 282, 285 és 288 forintos prognózisok helyett.
A GS elemzői szerint a december vége és január közepe között bekövetkezett forintgyengülés elsődleges hajtóereje az MNB élén esedékes váltással kapcsolatos növekvő piaci aggodalom volt, valamint azok a nyilatkozatok, amelyek nagyobb kormányzati toleranciára utaltak a gyengébb forinttal kapcsolatban. Ez utóbbi nyilatkozatok a magyar kormány gazdaságpolitikai preferenciáinak bizonyos mértékű eltolódását jelezték, a kormány ugyanis - bár hivatali idejének elején már tett kijelentéseket a gyengébb forint előnyeiről - eddig maga is elismerte a forint árfolyam-stabilitásának szükségességét.
Mindemellett azok a legutóbbi kormányzati utalások sem tettek jót a forintnak, amelyek arra a lehetőségre engedtek következtetni, hogy az új MNB-vezetés mennyiségi enyhítéshez hasonló lépésekhez folyamodna - fejtegették a közgazdászok.
A GS elemzőinek hétfői értékelése szerint az a tény, hogy csupán az MNB esetleges új pénzügy-politikai céljainak megemlítése máris ilyen erős piaci árfolyam-reakciót eredményezett, arra vall, hogy a forintgyengülés folytatódhat, valamint arra, hogy a forintárfolyam továbbra is volatilis marad, és érzékeny a helyi fejleményekre.
A szakemberek szerint ugyanakkor több tényező is szűkíti a forintgyengülés mozgásterét, elsősorban az, hogy a háztartások devizaalapú ingatlanhitel-állománya még mindig a magyar hazai össztermék (GDP) éves értékének 17 százalékával egyenlő, és ennek tőke- és kamattörlesztései évente a GDP-érték 3,2 százalékát teszik ki.
Minden 10 százaléknyi forintgyengülés a GDP-érték 0,3 százalékának megfelelő mértékben növelné a háztartások adósságszolgálati költségeit, ami a magánszektor éves fogyasztási kiadásainak 1,5 százalékával lenne egyenlő.
Mindemellett a közvetlen gazdasági költségeken túl a forint elhúzódó gyengeségének politikai ára is lenne, különösen a jövő évi választások kampányának kezdete előtt - vélik a GS közgazdászai.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve