- Hatalmas mozgásokat láttunk a világ tőkepiacain Donald Trump meglepetésszerű győzelmét követően, az első pánikreakciókat azonban a jelek szerint az optimizmus váltotta fel. Mi lehet ennek az oka?

- Az elsődleges piaci reakciók jól mutatják, hogy az elmúlt években mennyire fontossá vált a tőzsdei mozgások értékelésében a behavioural finance (viselkedésalapú pénzügykutatás) szerepe. Egyelőre nagyon keveset lehet tudni arról, milyen változásokat hozhat a gazdaságpolitikában Donald Trump elnöksége, a piaci szereplők reakciója azonban jól leírható egy szociálpszichológiai fogalommal, a kognitív disszonancia redukciójának elméletével. Eszerint amikor két ellentétetes tudattartam találkozik: "Trumpról tudom, hogy nem lesz jó elnök - mégis Trump lett az elnök", a szokásos viselkedés, hogy becsapjuk magunkat. Ezt teszi most a piac.

Kapcsolódó

Az első, természetes reakció a pánik volt, azonban azóta a befektetők mintha folyamatosan arról szeretnék meggyőzni magukat, hogy nem is lesznek olyan nagy problémák. Látszik, hogy minden egyes pozitív hírmorzsát felkapnak a szereplők, s az esetleges negatív aspektusokról pedig nem vesznek tudomást. Nagyon hasonlót láthattunk a Brexit-pánikot követően. Most a reménykedés időszakát éljük, azonban ez sem tart majd örökké, véleményem szerint ezt is követi majd - nagyjából január végén, Trump beiktatása után - a szembesülés az igazsággal. Ekkor ismét lefelé indulhatnak az árak.

- Nem mindenhol volt tapasztalható ez a fajta reménykedés, vannak olyan eszközosztályok, amelyek nem tértek magukhoz. Jelez ez valamit?

- A kötvénypiac egyértelműen erőteljesebb kamatemelést kezdett el árazni, s ezzel megszűnt az a fajta, az összes eszközosztályra jellemző együttmozgás, amely 2008-2009 óta jellemzi a piacokat, s amely komoly nehézséget okozott az alapkezelőknek. Komoly sérüléseket szenvedtek el a feltörekvő piaci devizák is. Első körben azok, amelyek közvetlenül érintettek lehetnek, mint például a mexikói peso, vagy a várható kamatemelés és carry deviza szerepe miatt a török líra. Azonban a fertőzés a második körben elérte a többi feltörekvő piaci devizát is.

A másik fontos jelenség a különböző szektorok teljesítményének szétválása: a fegyvergyártók árfolyama például esésnek indult, holott korábban mindenki úgy számolt, ezek lehetnek egy Trump győzelem igazi nyertesei. Ez arra utal, hogy a piacon kezd eluralkodni az irracionalitás, amiből szintén az következhet, hogy nem tart már sokáig ez a rally.

- Felülírhatja valami ezt a pesszimista forgatókönyvet?

- Sok múlik majd a jegybakokon. Az Európai Központi Bank (ECB) decemberi ülése ebből a szempontból nagyon fontos lehet, itt kiderülhet, hogy meghosszabbítják, illetve kiterjesztik-e az eszközvásárlási programjukat.

- Érdemes ebben a helyzetben valamit vásárolnia egy magyar befektetőnek?

- Persze, még a magyar eszközök között is van olyan, amely vonzó lehet. A magyar államkötvények hozama ugyan nagyon alacsonyan van, s az MNB kommunikációja szerint a mostani alacsony kamatokon már nem szeretnének tovább vágni, azonban ez is változhat. A rövidebb hozamokat sikeresen nyomta lefelé a jegybank, a hosszabb lejáratok esetében azonban már látni, hogy emelkedő inflációra számítanak a befektetők. Ha ez a helyzet, akkor egy magyar kisbefektetőnek ideális választást jelenthetnek az ÁKK inflációkövető konstrukciói.

Nem vagyok viszont abban sem teljesen biztos, hogy a további kamatvágásokat ki kellene zárni. A GDP a harmadik negyedévben az MNB várakozásainál lassabban bővült. Ha úgy ítélik meg, hogy a gazdaság hosszabb távú fejlődéséhez szükséges, akkor további lazítások jöhetnek. Persze sok függ majd attól, hogy mit lép a Fed és az ECB, illetve hogyan alakulnak majd az olajárak az OPEC november végi ülését követően.

- A nagy menetelést követően esetleg érdemes még a magyar részvénypiacon is nézelődni?

- Megvan az esélye annak, hogy egy komolyabb Mikulás-rallyt láthatunk majd a budapesti értéktőzsdén. A magyar részvénypiacot sok minden hajtotta felfelé idén, s a mostani szinteken úgy látom, a részvények értékeltsége is a helyére került, de ettől függetlenül tovább mehet még felfelé. Nagyon sok a lemaradó befektető, aki még csak most eszmélt, s ez további tőkebeáramlást hozhat a magyar tőzsdére. Másrészt nem szabad alábecsülni az év végi kirakatrendezés hatásait sem, sok portfólióban alul voltak súlyozva a magyar részvények, s ezt év végére korrigálni szeretnék.

Ráadásul egy feltörekvő piaci portfólióban helye van a közép- és kelet-európai részvényeknek is, ilyenből vonzó viszont viszonylag kevés van elérhető a piacon. Látszik a mozgásokon, hogy a nagy külföldi befektetők először az OTP-t találták meg, ezt követte a Richter, majd a következő hullámban a Mol és a Magyar Telekom következett.

- Ezek közül melyeket tart vonzónak?

- A kedvencünk egyértelműen a Richter, a magyar gyógyszerrészvénynek most minden befektetői portfólióban ott lenne a helye. Kedvező, hogy a cégnek nagyon nagy a nemzetközi kitettsége. Nagyon úgy tűnik, hogy beválik stratégiája, s három fő lábon állva a következő 10-15 évben sikerül dominálnia az általa megtalált részpiacokat. Nem csak az olyan sikertermékekre kell figyelni, mint a Cariprazine vagy az Esmya, mi nagy potenciált látunk a bioszimiláris termékek piacán is.

A másik jó választás a Mol lehet. A menedzsment dinamikusan reagált az elmúlt évek folyamataira, az olajárak esését követően a növekvő finomítói marzsokból profitáltak, s most, hogy azok is csökkenni kezdenek, jó döntésnek tűnik a kiskereskedelmi forgalom és a petrolkémiai üzletág erősítése.

- Mi történhet eközben a forinttal? A legutóbbi felminősítést követően sokan vélték úgy, hogy nő a felértékelődési nyomás, ehhez képest most inkább gyengülést látunk.

- Az MNB kommunikációjával eddig kézben tartotta a helyzetet és sikerült a forint árfolyamát egy viszonylag szűkebb sávban tartania. Arra számítok, hogy idén az euróval szembeni árfolyam maradhat a 302-312 forintos sávban.

A kérdés az, mi lesz jövőre. Ezt nagyban befolyásolhatják külső tényezők, az olajár alakulása, a Fed és az ECB monetáris politikája de az is, hogy sikerül-e beindítani a hazai fogyasztást, nő-e az infláció, esetleg további lazításra kényszerül-e a magyar jegybank. Úgy gondolom, az elmúlt időszakban tapasztalt sávozó mozgás fennmaradhat, azonban az említett tényezők bármelyike eredményezheti azt, hogy ez a sáv felfelé fog tolódni, a 307-315/320 körüli tartományba.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!