A január közepi, 7,5 millió darabos szintről február végére 3 millió 900 ezer darab alá csökkent az amerikai intézményi befektetők által az OTP részvényeire nyitott short pozíciók állománya. Ezzel a bankpapírra ebben a körben már közel olyan kevés short van nyitva, mint tavaly nyáron, az amerikai államadósság leminősítése és a végtörlesztési pánik előtti időszakban, amikor 6000 forint felett járt a bankpapír árfolyama.
Míg az, hogy az esésre játszó befektetők körében csökkent az OTP népszerűsége jó hírt is lehetne, azonban a várható árfolyamalkulás szempontjából korántsem kedvező a fejlemény. Ez azt is jelenti ugyanis, hogy a bankrészvény viszonylag kedvező év eleji teljesítménye nem a bankban és Magyarországban bízó befektetők vásárlásainak volt köszönhető, hanem a további zuhanására játszó shortosok pozíció zárásai eredményezték az áremelkedést.
Másrészt az alacsony shortállomány sérülékennyé teheti egy adott részvény kurzusát, hiszen a továbbiakban kevésbé lehet abban bízni, hogy a shortzárások támaszt adhatnának egy esetlegesen csökkenésnek induló árfolyamnak.
Mint korábban írtuk, az amerikai intézményi befektetőknek 2008 nyara óta kell rendszeresen közzétenniük többek között a pénzügyi vállalatok részvényeire nyitott short pozícióik nagyságát. A válság csúcsán, 2009. márciusában tetőzött az OTP részvényekre nyitott shortállomány, akkor közel 13 millió darabra volt nyitott eladási ügylet, ami a bank hivatalosan közkézhányadnak számító részvényeinek 6,2 százalékát jelenti.
Innen folyamatosan csökkent az állomány egészen 2010 tavaszáig, amikor is a Magyarországot Görögországhoz hasonlító nyilatkozatok után meredek lejtőre került az árfolyam. A 2010 nyár végén bekövetkezett újabb tetőzés után október óta mutatott lassú, de folyamatos csökkenést a shortok száma, egészen tavaly májusig. Ebben az időszakban közel 11 millió 400 ezer darabról 3 millió 500 ezer darabra olvadt a nyitott állomány, amely aztán tavaly júliusban indult növekedésnek.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!