Egyre inkább meghatározó az OTP csoport jövedelemtermelésében a külföldi tevékenység, 2024 első felében ez 72 százalék volt az 508 milliárd forintos nettó profitból – emelte ki Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank pénteki sajtótájékoztatóján. Az első félévi nyereség annak tudatában is figyelemre méltó, hogy a teljes évi extraprofit– és különadókat már az első negyedévben elszámolták. 

A befektetők egyelőre felemásan fogadták a friss eredményeket, a bank papírjainak árfolyama kismértékben lefelé korrigált a kereskedés első órájában.

Kapcsolódó

További pozitívum, hogy több országban felpörgött a hitelkereslet, főleg Bulgáriában, Horvátországban és Szerbiában. Meglepetésre a második negyedévben 10 százalékkal sikerült növelni a hitelállományt Ukrajnában is.

A magyar piaci kép azonban vegyes, a lakáshitelezés rendkívül dinamikusan nő, a vállalati szegmens viszont gyenge. Az új jelzálogszerződések szerződéses összege a 2,6-szorosára nőtt az első félévben (2023 első feléhez képest), a teljes állomány pedig 4 százalékkal nőtt. 

Az első félévi 508 milliárd profitból 112 milliárd forint volt a hazai alaptevékenység hozzájárulása, emellett az OTP Banknak 360 milliárd forint bevétele volt az első félévben a leányvállalati osztalékfizetésekből. 
Fontos kiemelni, hogy már az egyéb kockázati költségsoron szerepeltetik az orosz kötvényekre megképzett értékvesztést, ami a második negyedévben 22 milliárd forint volt. Egyébként az orosz állampapírok után továbbra is kapják a kamatokat, rubelben. 

Elég sokba vannak az extra kormányzati terhek

A bank számításai szerint idén a magyar csoporttagokat érintő kormányzati terhek (bankadó, extraprofitadó, tranzakciós illeték, kamatstop, moratórium) összesen 167 milliárd forintot tehetnek ki. 
Ellentétben a lakossági hitelpiaccal, a vállalati szegmens stagnált az OTP-nél (is) az első félévben. Egyedül a mikro és kisvállalati szektor hitelkereslete mutat élénkülést, de a közép- és nagyvállalatok részéről ez a fordulat még várat magára. 

Negyedéves szinten az OTP Banknál 177 milliárd forinttal (2 százalék) csökkent a betétállomány, ami egyértelműen a lakossági állampapírok magas hozamával magyarázható, amivel a bankok nem tudnak és nem is akarnak versenyezni. 

Továbbra is fókuszban az akvizíciók

Az akvizíciós stratégia változatlan, a Luminor Bankkal kapcsolatos híreket nem kommentálják (az elemzők korábban biztosra vették, hogy erre az észtországi bankra nyújtott be vételi ajánlatot az OTP, amely ha megvalósul, rekord akvizíció lehet). 

Az elsődleges fókusz, ahol jelen vannak már, de ezekben az országokban kevés az eladó bank. Kényszer azonban nincs akvizíciós szempontból. Ha nem sikerül idén akvirálni, egy esetleges rendkívüli osztalék lehet logikus felvetés, de döntésük még nincs erről – mondta az Economxnek Bencsik László.

Egyébként kevés megvehető bankot látnak a jelenlegi piacaikon, csak bizonyos eszközcsoportnál látnak eladói aktivitást. Ezért is döntöttek arról, hogy új piacokon is körbenéznek. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!