Az OTP részvényeseinek csupán 38,9 százaléka jelent meg az éves rendes közgyűlésen, ami Csányi Sándor elnök-vezérigazgató szerint a bizalom jele. Márpedig erre minden ok meg is van - derült ki a bank első emberének tavalyi évet értékelő beszédéből. Az OTP Bank  ugyan tavaly csak 84 milliárd forint nettó nyereséget ért el, ami 29  százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A visszaesést a  végtörlesztés és a bankadó okozta, valamint a  bank goodwill leírása okozta, ám ezzel az OTP még  mindig nagyon jó helyen áll a versenytársakéhoz képest - mondta Csányi. A bank tőkemegfelelési mutatója is rendkívül stabil - az uniós stressztesztek alapján harmadik lett a kontinensen -, és már a következő szabályozási követelménynek is megfelel bank, ráadásul a válság alatt sem vontak be tőkét, és jövőben sem terveznek - mondta Csányi. Jelenleg az OTP 4,5 milliárd euró likviditási tartalékkal  rendelkezik, míg a következő években összesen 1,7 milliárd eurónyi hitele ár le. A bankvezér szerint a konzervatív felfogást igazolja, hogy a 90 napon túli  nemfizető hitelek arányának fedezettsége 74,4  százalékról 76,7  százalékra emelkedett tavaly.

A jelenlegi árfolyamon ugyanakkor nem látszik, hogy a piac is értékelné milyen  jól teljesít a bank, de másokhoz képest azért elégedettek lehetnek a tulajdonosok - hangzott el a beszámolóban.  A részvény árfolyama azonban nemcsak a bankon múlik, az árfolyam szorosan együtt mozog a magyar kockázati értékkel. Mindezek ellenére a tavalyi  20 milliárd forint után most 28 milliárd forint osztalékot fizet a bank, ami a közgyűlés vita nélkül el is fogadott. Ez részvényenként  73 helyett 102 forint körül lesz, a kedvezőtlenebb eredmény ellenére -  mondta Csányi. A teljes eredmény visszatartására azért nincs szükség, mert jelenleg nem látnak olyan akvizíciós célpontot, ami  a közeljövőben megvalósulhatna - igaz, tette hozzá a bankvezető, nem mondtak le az esetleges felvásárlásokról.

Az idei évi kilátásokkal kapcsolatban Csányi elmondta: a tranzakciós  adó hatásait még nem mérték fel, de reméli, újabbak már nem jönnek, s a  jelenlegi bankadó is a korábbi megállapodásnak megfelelően legalább az  uniós szintre csökken. A devizahitelek végtörlesztése az idén 7,6 milliárd forint kiesést okozhat a banknak. Az OTP Magánnyugdíjpénztár működése viszont nehezen lesz  finanszírozható a jelenlegi feltételek mellett. Ukrajnában viszont növekedett az eredmény  tavaly a  kockázati költségek csökkenésével párhuzamosan. Idén  tavasszal elkezdték felfuttatni a fogyasztási hitelezést Ukrajnában az orosz minta alapján. Az egyik kulcspiacnak tekintett Romániában is végre nyereséges volt a  leányvállalat tavaly, és  továbbra is vizsgálják a növekedési lehetőségeket; ez lehet egy bank felvásárlása is.  Szlovákiában tavaly még csak mérséklődött a veszteség, de az idén már  nyereséget vár a cég első embere. A legnagyobb gond Szerbia, ahol a túl kis méret  okozza a problémákat, itt tehát csak jövőre vár nyereséget a vezetőség; itt is a fogyasztási hitelezés bevezetésére készülnek.

Csányi arról is beszámolt, hogy a jövőben is olyan üzleti modellt akarnak, ami bármilyen esetben tartja a  tőkeszintet. Elsősorban a jövedelmező üzletágakra fókuszálnak, tehát felhagynak a  teljeskörű banki szolgáltatással. A működési környezet annyiban ad okot a  bizalomra az idén, hogy reál GDP növekedést várnak minden érintett országban, és Magyarország valamint Montenegro  kivételével a fogyasztás is bővülhet. Magyarországon a vállalati  szegmensben akarják javítani a portfóliót, elsősorban a mezőgazdaságba  kihelyezett hitelekkel. A konszolidált hitelek romlása tovább mérséklődhet,  ugyanakkor a kockázati költségek 5 százalékkal emelkedtek az idén.

A közgyűlésen ezt követően szinte hozzászólás nélkül megszavaztak minden napirendi pontot, így elfogadták Erdei Tamás igazgatósági tagsági jelölését, és megszavazták  Gresa István igazgatósági tagságát is. Az igazgatóság létszáma így 9 főről 11 főre emelkedett.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!