A Budapesti Értéktőzsde éves közgyűlésén a részvényesek 94,8 százaléka jelent meg. A részvényesek különösebb vita nélkül fogadták el a BÉT igazgatóságának jelentését. A tavalyi év elég szomorúan alakult, a BUX index 12 hónap alatt 21,9 százalékkal csökkent, a 15,2 milliárdos átlagos napi részvényforgalom 20 százalékkal maradt el a 2010-estől és kevesebb, mint a fele a 2007-es 35,5 milliárdos, "békebeli" rekordnak.

Az azonnali piac teljes forgalma napi 16,7 milliárdra rúgott, a különbség zömét az államkötvények adták. A részvénypiaci forgalom 63 százalékát az OTP, 21 százalékát a Mol adta, a koncentráció megállíthatatlanul nő.

A BÉT árbevétele 2011-ben 3,1 milliárd forint volt, az előző évinél 10 százalékkal kevesebb, az adózott eredmény pedig a 2010-es 1,42 milliárd után 1,125 milliárdra csökkent. A 46,6 százalék erejéig a BÉT tulajdonában álló Keler Zrt. 208 óta nem fizet osztalékot, a ki nem fizetett tőzsdére jutó osztalék összege eléri az 5 milliárd forintot. A közgyűlés elfogadta az igazgatóság javaslatát, miszerint a tavalyi 240 forint után idén 205 forint osztalék kerül kifizetésre, ami az éves eredmény 99 százaléka. A fizetés kezdőnapja május 16.

Az utolsó napirendi pont a kereskedési rendszer cseréje volt. A szeptemberi rendkívüli közgyűlés arról döntött - a magyar részvényesek zömének ellenszavaztával - hogy a 14 éves MMTS rendszer cseréje 2012 januárjában indul és az új rendszer az akkor egyesülni látszó Deutsche Börse-NYSE majdani közös rendszere lesz. Azóta kiderült, hogy az egyesülés nem jön létre, így a mostani tervek ismét a XETRA beveztésével számolnak.A közgyűlési anyagokból kiderül, hogy a régi, elavult MMTS-I cseréjének egyszer költsége - mint Mohai György vezérigazgató elmondta - 183 milió forint lenne, évi 83 millió forintos, a Deutsche Börsének fizetendő licencdíij mellett. Az MMTS rendszer 1998-ban 2,5 milliárd forintba került. Ezt meg lehetne spórolni a Wiener Börse által biztosított, Frankfurtban is futó XETRA bevezetésével. (A származékos piacon megmaradna az MMTS-II) A tagok költsége induláskor 25-50 millió forint lenne egyenként, a teljes piac éves többletköltsége 19 millió forint lenne..

A részvény és hitelpapír szekcióban a XETRA változatlanul a PSZÁF felügyelete mellett futna, a piacot a BÉT üzemeltetné, az elszámolást a Keler biztosítaná (nem pedig az ÖKB, amely az eredeti elképzelésekben még szerepelt).

Az új rendszer nagy újdonsága az árjegyzői rendszer bevezetése lesz. A részvényeket likviditás szerint 3 osztályba sorolnál, a leglikvidebb papírokra az árjegyzőnek - aki a tőzsdei díjakból jelentős kedvezményt fog kapni- 1,5 százalékos maximális spread-del legalább 12 millióra, a B csoportban 3 százalék mellett 6 millióra, mig a legkevésbé likvid C csoportban 5 százalékos árrés mellett 3 millióra kellene jegyzési kötelezettséget vállalnia. Az árjegyzők (a magyar cégek többsége árjegyző lesz) a jelenlegi 1,5 bázispontos tranzakciósdíjnál kevesebbet, míg a nem árjegyzők az árjegyzői díj négyszeresét fizetik, de a részleteket az igazgatóság határozza meg.

A közgyűlés szinte egyhangúan fogadta el a kereskedési rendszer cseréjét. Jelenleg 2013 nyarára várható az új rendszer bevezetése. A közgyűlésen Pál Árpád a Concorde vezérigazgatója felkérte a BÉT igazgatóságát, hogy lobbizzon annak érdekében, hogy a tranzakciós adó bevezetése ne tegye tönkre a magyar tőkepiacot (a nagy külföldi megbízók számára a hazai brókercégek igénybevétele jelenleg 5-6 bázispontba kerül, amelyet egy tíz bázispontos tranzakciós adó értelmetlenné tehet). Dióslaki Gábor a TEBÉSZ képviseletében a szabályok szigorításáért szállt síkra, hogy tevékenység nélküli, de tízmilliárdos lufi alaptőkével rendelkező, borsodi aprófalvakban székhelyet tartó cégek ne élvezhessék a tőzsdei lét előnyeit.

Az új rendszer remények szerint erősíti a brókerházak versenyét - ami jó a kisbefektetőknek-, ugyanakkor az árjegyzés révén javítja a piac likviditását, ami versenyelőt biztosít az erre a feladatra vállakozó hazai brókercégeknek.

(A Napi Gazdaság főszerkesztője, Korányi G. Tamás, és főmunkatársa, Almás Andor a BÉT 0,5 százalékos tulajdonosai.)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!