Beköszöntött az év rosszabbik fele tőzsde szempontból - ha idén igaznak bozonyul a Wall Street-i mondás, a "sell in May and go away", akkor érdemes lehet eladni a részvényeket és azokat legfeljebb csak október végén visszavásárolni. Bár a befektetési tanácsadók többsége jelenleg meglehetősen optimista a részvénypiac várható teljesítményével kapcsolatban és az S&P 500-as index tavalyi, május vége és október vége között bemutatott 10 százalékot meghaladó emelkedése mást is sugall, az egyszerű szezonalitáson alapuló stratégiának igenis van alapja.

Erről a napokban természetesen számos elemzés jelent meg a pénzügyi szaksajtóban, statisztikai adatokkal alátámasztva a tőzsdei szezonalitást, amely nem csak ez Egyesült Államokban, de a világ más tőzsdéin is érvényes.

A Stock Traders Almanach szerzőinek egy 2005-ös tanulmánya szerint az amerikai részvénypiacon 1950-ig visszamenőleg elég jól működött a szezonalitás. Eredményeik szerint 54 év alatt 10 ezer befektetett dollár, ha csak a Dow Jones ipari átlagnak megfelelő kosarat vettük rajta november elsején, és eladtuk április 30-án minden évben, 483 060 dollárra hízott volna. Ugyanakkor a május elsejei vétel és az október 31-i eladás ennyi idő alatt 328 dollárnyi veszteséget hozott volna a befektetőnek. A tanulmány szerint egyébként ez a szezonális hatás a 70-es évektől erősödött fel, előtte az év két fele között statisztikailag nem volt eltérés az index teljesítményét tekintve.

Az elmúlt 20 évet szezonalitás szempontjából jól illusztrálja a BusinessInsider által nemrég közölt grafikon, amely a vedd meg és tartsd, illetve a nyári és a téli hónapokban vételi pozíciót felvevő stratégiával elérhető hozamokat hasonlítja össze. A nyári hónapok szomorú teljesítményét még a jól sikerült tavalyik év sem tudta vonzóvá tenni:

Forrás:BusinessInsider



A részvénypiac szezonalitását természetesen sokan vizsgálják, az elmúlt években a Standard & Poor's részéről is jelentek meg tanulmányok, amelyek azt igazolták, hogy szinte a világ összes tőzsdéjén felfedezhető a jelenség, de behatóan foglalkozott a kérdéssel az Új-Zélandi Massey egyetem professzora is, aki azt vizsgálta, milyen időtávokon működött általában ez ezen alapuló stratégia. Ben Jacobsen professzor szerint ami igazán meglepő a jelenséggel kapcsolatban, hogy már 1935-ben is beszámolt "az adj el májusban stratégiáról" a Financial Times, mint a befektetők széles köre által követett módszerről. Ennek ellenére - holott általában ha egy befektetési módszert már túl sokan követnek, megszűnik működni - azóta csak növekedett az eltérés a nyári és a téli hónapok átlagos hozamai közötti eltérés - írja a Barron's.

Mark Hulbert, a Hulbert Financial Digest szakértője a Dow Jones Industrial Average nyári és téli hónapjainak teljesítményét vizsgálta meg ez 1896 óta. Arra jutott, hogy az idei évre két olyan kijelentés tehető, amelyet a statisztikai adatok 95 százalékos konfidencia intervallummal alátámasztanak. Az egyik, hogy a téli hónapok átlagos teljesítménye (5,4 százalék) meghaladja a nyári hónapokét (2 százalék). A másik, hogy olyan időszakokban, amikor a nyári teljesítmény meghaladta az átlagot, a téli teljesítmény nem romlott le (5,3 százalék), a következő nyár viszont átlag alatti hozamokat produkált (0,9 százalék).

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!