Beköszöntött az év rosszabbik fele tőzsde szempontból - ha idén igaznak bozonyul a Wall Street-i mondás, a "sell in May and go away", akkor érdemes lehet eladni a részvényeket és azokat legfeljebb csak október végén visszavásárolni. Bár a befektetési tanácsadók többsége jelenleg meglehetősen optimista a részvénypiac várható teljesítményével kapcsolatban és az S&P 500-as index tavalyi, május vége és október vége között bemutatott 10 százalékot meghaladó emelkedése mást is sugall, az egyszerű szezonalitáson alapuló stratégiának igenis van alapja.
Erről a napokban természetesen számos elemzés jelent meg a pénzügyi szaksajtóban, statisztikai adatokkal alátámasztva a tőzsdei szezonalitást, amely nem csak ez Egyesült Államokban, de a világ más tőzsdéin is érvényes.
A Stock Traders Almanach szerzőinek egy 2005-ös tanulmánya szerint az amerikai részvénypiacon 1950-ig visszamenőleg elég jól működött a szezonalitás. Eredményeik szerint 54 év alatt 10 ezer befektetett dollár, ha csak a Dow Jones ipari átlagnak megfelelő kosarat vettük rajta november elsején, és eladtuk április 30-án minden évben, 483 060 dollárra hízott volna. Ugyanakkor a május elsejei vétel és az október 31-i eladás ennyi idő alatt 328 dollárnyi veszteséget hozott volna a befektetőnek. A tanulmány szerint egyébként ez a szezonális hatás a 70-es évektől erősödött fel, előtte az év két fele között statisztikailag nem volt eltérés az index teljesítményét tekintve.
Az elmúlt 20 évet szezonalitás szempontjából jól illusztrálja a BusinessInsider által nemrég közölt grafikon, amely a vedd meg és tartsd, illetve a nyári és a téli hónapokban vételi pozíciót felvevő stratégiával elérhető hozamokat hasonlítja össze. A nyári hónapok szomorú teljesítményét még a jól sikerült tavalyik év sem tudta vonzóvá tenni:

A részvénypiac szezonalitását természetesen sokan vizsgálják, az elmúlt években a Standard & Poor's részéről is jelentek meg tanulmányok, amelyek azt igazolták, hogy szinte a világ összes tőzsdéjén felfedezhető a jelenség, de behatóan foglalkozott a kérdéssel az Új-Zélandi Massey egyetem professzora is, aki azt vizsgálta, milyen időtávokon működött általában ez ezen alapuló stratégia. Ben Jacobsen professzor szerint ami igazán meglepő a jelenséggel kapcsolatban, hogy már 1935-ben is beszámolt "az adj el májusban stratégiáról" a Financial Times, mint a befektetők széles köre által követett módszerről. Ennek ellenére - holott általában ha egy befektetési módszert már túl sokan követnek, megszűnik működni - azóta csak növekedett az eltérés a nyári és a téli hónapok átlagos hozamai közötti eltérés - írja a Barron's.
Mark Hulbert, a Hulbert Financial Digest szakértője a Dow Jones Industrial Average nyári és téli hónapjainak teljesítményét vizsgálta meg ez 1896 óta. Arra jutott, hogy az idei évre két olyan kijelentés tehető, amelyet a statisztikai adatok 95 százalékos konfidencia intervallummal alátámasztanak. Az egyik, hogy a téli hónapok átlagos teljesítménye (5,4 százalék) meghaladja a nyári hónapokét (2 százalék). A másik, hogy olyan időszakokban, amikor a nyári teljesítmény meghaladta az átlagot, a téli teljesítmény nem romlott le (5,3 százalék), a következő nyár viszont átlag alatti hozamokat produkált (0,9 százalék).
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve