A magán- és államadósságok magas devizaaránya miatt itthon nem lehet gazdaságpolitikai cél a forint kompetitív leértékelése - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója egy szerdai sajtóbeszélgetésen. A szakember úgy látja, bár egyes elemzők ezt a szándékot olvassák ki a magyar jegybank lépéseiből, ám a forint gyengítése a kormány céljai - így az államháztartás kordában tartása - felől nézve is teljesen irracionális lenne.

Amint azt a kéthetes kötvények körüli zavar is jelzi, a jegybanki kommunikáción viszont lehetne még mit csiszolni. Az ÁKK stratégiájából ugyan érződik, hogy cél a devizaadósság arányának válság előtti, harminc százalék körüli szintre való visszaszorítása - és ezért Forián szerint esélyes, hogy idén már nem is lesz devizakötvény-kibocsátás -, ám ennek eléréséig még hosszú idő van hátra.

Kapcsolódó

Devizaháborúról egyébként is túlzás beszélni Forián szerint, mivel a globális jegybankok egymásra licitáló monetáris élénkítéseiből mások is profitálnak, tehát nem nulla összegű játékról van szó. A japán jegybank közelmúltban bejelentett mennyiségi és minőségi lazítása (QQE) valójában az infláció, valamint a belső növekedés újraindítását célozza, aminek a környező, a szigetországba exportáló országok is érezhetik előnyeit.

Hasonlóképpen van ez a Federal Reserve és az Európai Központi Bank likviditásbővítési lépéseivel - még akkor is, ha azt még nem látni tisztán, hogy a pénzbőségből valóban lesz-e növekedés, és az intézkedések mellékhatásai veszélyesek is lehetnek. Fórián szerint a befektetőket talán túlságosan is kockázatok felé terelik a monetáris politika miatt negatív reálkamatok, amiből veszélyes eszközár-buborékok is lehetnek egy sor területen, így magas kockázatú szuverén- és vállalati kötvényekben, az árupiacon vagy az ingatlanpiac bizonyos szegmenseiben. De legalább a múlt század harmincas éveivel ellentétben most már nem lehet a jegybankokat passzivitással vádolni.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!