A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a 2,10 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó előző napi monetáris tanácsi döntést értékelve megállapították: tekintettel arra, hogy az MNB maga is meredeken lefelé módosította inflációs előrejelzését, és már csak 2016-ra várja a 3 százalékos inflációs cél megközelítését, a kamatdöntő ülésről kiadott közlemény "meglepően hasonlított" az egy hónappal korábbira.

A ház szerint indokolt lehetett volna egy ennél enyhébb közlemény, és az MNB könnyedén megmagyarázhatta volna akár a visszatérést is az enyhítésre hajló alapállásra.

A Morgan Stanley elemzőinek véleménye szerint három fő oka lehetett annak, hogy a monetáris tanács mégis a megfontoltabb hangvételt választotta. Az egyik a jelenlegi piaci volatilitás, amely valószínűleg aggasztja az MNB-t, különös tekintettel arra, hogy az árfolyamkilengések a jelek szerint - legalábbis eddig - keményebben sújtották a magyar eszközöket, mint a közép- és kelet-európai térség más piacait.

A másik ok az lehetett, hogy az MNB a dezinflációs nyomást külső eredetűnek tartja, és arra az álláspontra juthatott, hogy erre nem kell reagálnia. Végül a forintárfolyammal kapcsolatos megfontolások is szerepet játszhattak. Lehetséges ugyanis, hogy az MNB nem akarta még tovább fokozni a jelenlegi volatilitást azzal, hogy váratlanul enyhébb irányba fordul, mivel az év végi forintárfolyam határozhatja meg a hazai össztermékhez (GDP) mért idei államadósság-rátát, és ennek következményei lehetnek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása szempontjából - fejtegették a Morgan Stanley elemzői.

Mindezek alapján a ház alapeseti várakozása az, hogy egyelőre valószínűtlen az MNB monetáris politikájának további enyhítése.

A cég szerint azonban ha az euróövezeti jegybank (EKB) szuverén kötvényekre is kiterjedő mennyiségi enyhítési ciklusba kezd, és a piaci hangulat megnyugszik, akkor újrakezdődhet az MNB kamatcsökkentési ciklusa. A Morgan Stanley elemzői erre az esetre a jegybanki alapkamat "legalább" 0,50 százalékpontos csökkentését jósolják 2015 első felére. Ugyanezt más nagy londoni házak alapeseti prognózisaikban valószínűsítik.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint a monetáris tanács jórészt csak azért nem csökkentette már e héten az alapkamatot, mert az idei államháztartási statisztikák miatt az év végéig tekintettel kell lennie a forintárfolyamra.

A ház szerint a jövő év kezdetével - és a továbbra is enyhe inflációs kilátások közepette - ezek a korlátozó megfontolások várhatóan valamelyest háttérbe kerülnek. Ennek alapján a GS londoni elemzői az MNB enyhítési ciklusának újrakezdésével számolnak, és összesen 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést várnak 2015-ben.

A Goldman Sachs szakértői szerint is növelné ennek esélyét, ha - amint azt a cég valószínűsíti - az EKB teljes körű mennyiségi enyhítési ciklusba kezd jövőre.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az MNB új, jelentősen csökkentett inflációs előrejelzéseire is lefelé ható kockázatok érvényesülnek. A cég alapeseti forgatókönyve ennek alapján az, hogy az MNB már 2015 első negyedévében 0,50 százalékponttal csökkenti alapkamatát.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!