Jaksity György, a házigazda Concorde Zrt. alapítója, a BÈT egykori elnöke bevezetőjében felidézte a nyolcvanas évek végi, a tőzsde alapítását megelőző várakozásokat, amikor az alapítók abban bíztak, hogy egy angolszász típusú, a GDP jelentős részét magába foglaló tőzsde lesz Magyarországon.

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a tőkepiacok monetáris politika szempontjából betöltött fontos szerepét elemezte. előadásában arról beszélt, hogy az élénkítő monetáris politika következtében a részvények iránti kereslet nő, emelkednek az árfolyamok, a vállalatok több hitelhez jutnak, mindez segíti a gazdasági növekedést. Ha a háztartások nagyobb arányban rendelkeznek részvényekkel, az emelkedő árfolyamok növelik a háztartások vagyonát, felhalmozását is - magyarázta Virág.

A Fed jobban csinálta

Az amerikai jegybank, a Fed által indított mennyiségi lazítás olcsóbbá tette a vállalati finanszírozást, beindította a világgazdaság számos térségében a gazdasági növekedést. Az Európai Központi Bank (ECB) stratégiája kevésbé volt eredményes, az USA-ban a GDP 10, a fogyasztás12 százalékkal haladja meg a válság előtti szintet, az eurózónában viszont nagyjából a válság előtti szinten áll mindkét mutató.

A magyar helyzet jellemzője, hogy alacsony a tőkepiaci részvények aránya a háztartások megtakarításaiban, a közvetlen részvénybefektetések alig érik el a 2 százalékot. A vállalati finanszírozásban a következő években csökken az EU-források illetve az MNB hitelprogramok szerepe, így jobban kell támaszkodni a tőkepiacokra-hangsúlyozta az MNB igazgatója.

Így lehetne segíteni a tőzsdére lépést

A magyar vállalatok aktívabb tőzsdére lépését olyan szabályozással lehet elősegíteni, amelyben a tőzsdei jelenlét a mainál kisebb költséggel járhat. A gazdaság nagyobb részének tőzsdei jelenléte a gazdaság fehéredésével is együtt járna, így közvetve az adóbevételeket is növelné. Ehhez állami cégek bevezetésére, a kis- és középvállalatok (kkv) erősítésére és sikeres tőzsdére kerülő magánvállalatokra egyaránt szükség van - vélekedett Virág.

Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a tőzsde ötéves stratégiáját mutatta be. Szerinte 2016 az építkezés éve, cél az önálló magyar tőzsde brandjének erősítése. Azt a lokális figyelmet, amit a magyar kibocsátók és befektetők igényelnek, csak egy hazai menedzsment, egy hazai döntéshozó centrum képes megadni - vélekedett. A hazai befektetők mindenhol elfogultak a saját eszközeik irányába, ezt ki kell használni.

A BÉT részvényeinek 10 százaléka van hazai kézben, de arányuk a forgalomban ennél jóval nagyobb, 20-25 százalék. Egy nagyobb kibocsátó számára is fontos a hazai elemzőkkel való közvetlen kapcsolat, a hazai elemzők számára a közepes méretű, újonnan tőzsdére lépő cégek követése is fontosabb, mint a külföldiek számára.

A BÉT stratégia öt prioritása közül a legfontosabbak a sikeres tőzsdei bevezetések. Ezekhez elengedhetetlen a kormányzat támogatása, a piaci struktúra megújítása, a befektetői bázis erősítése, illetve a kötvénypiac, a derivatív piac és az árupiac erősítése.

A megújítás jegyében

A piaci struktúra megújítása jegyében elkülönülne a szabályozott piac, illetve az MTF piac a kkv-k és a jelenlegi T kategória egyes cégei számára. Emellett lenne egy zártkörű piac is, új, kisebb kibocsátások számára. A nyilvános piacra kerülést szigorúbb szűrés előzné meg, emellett aktívabban segítenék a potenciális kibocsátókat számukra értékes szolgáltatásokkal.

A tőzsde arra is törekszik, hogy jogot kapjon akár az egyes tőzsdei kérelmek elutasítására is, illetve a befektetővédelem érdekében szigorodnának a szankciók is. Végső esetben akár a törlés is szankció lehet.

A BÉT szeretné a magyar piac átláthatóságát sűrűbb befektetői road show-kal is növelni. Aktívabb lesz a kibocsátói kapcsolattartás, a személyes kommunikáció. Ez különösen a kkv-k számára kulcsfontosságú - mutatott rá.

A tőzsdei likviditás növelése érdekében nagyobb hangsúlyt kap az árjegyzői rendszer. A BÉT-en eddig hagyományosan nem volt árjegyzői rendszer, de a kkv-piacon a likviditás más módon aligha biztosítható - mondta a tőzsde vezérigazgatója.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!