Harmincmilliárdos eredményjavulás a tőzsde felsőházában

Már a kezdő elemzők is tudják, hogy minden növekedési sztori alapja az alacsony bázis. A BÉT társaságai 2001 első negyedévében kriminális eredményt értek el, az akkori 27 milliárdos profit töredéke volt a 2000-es – máig rekordnak számító – 71 milliárdos első negyedévi eredménynek. Idén ehhez képest nem volt nehéz a duplázás, ám a csaknem 57 milliárdos eredmény még így is 5 százalékkal marad el az 1998–2000 közötti három év első negyedéves átlagától. Az összesített számok persze a Mol miatt jócskán torzítanak, tavaly a „magyar multi” 12 milliárdos veszteséget, idén 10 milliárdos eredményt produkált az első három hónapban. A Mol – valamint a tavaly még nem jelentő Antenna és Humet – nélkül a gyorsjelentést adó cégek eredménynövekedése éppen 20 százalékos. Ennek zöme a Matáv érdeme, a távközlési csoport másfélszeresére növelte eredményét, és ezzel a tőzsdei cégek együttes eredményének 36 százalékát adja. Az OTP növekedése kiegyensúlyozott, az idei első negyedév teljesítménye éppen egyhatodával haladja meg a tavalyit. A negyedik nagy, a Richter alig 10 százalékkal tudott javítani. Az Egis 53 százalékos eredményjavulása a Molhoz hasonlóan az alacsony bázis számlájára írható, e cégnél az idén már nem léptek fel a tavalyihoz hasonló horribilis pénzügyi veszteségek a fedezeti ügyleteknél. Látványos eredménytöbbszörözésre a kisebb cégeknél akad példa. A Globus csaknem négyszeresére, a Prímagáz több mint háromszorosára növelte eredményét. Hasonló az arány a Rábánál is, ám a cég korábbi teljesítményéhez képest a 270 milliós profit is elhanyagolható. Figyelemre méltó a Démász 52 százalékos eredményjavulása. A tőzsde egyik legjobb osztalékfizetőjének számító cég az eredménye 99 százalékát szokta kifizetni, így alighanem az ezerforintos osztalék növekedésére lehet számítani. A NABI, a Zwack, a BorsodChem és a Danubius egy-két százalékos pontossággal hozta tavalyi teljesítményét. Alig csökkent viszont az Antenna vesztesége (utóbbiért a Vodafone-befektetés a ludas). Néhány tőzsdei cég azonban alaposan rontott 2001-hez képest. A Mezőgép tavaly sem túlságosan izmos nyeresége minimális veszteségbe fordult, a Fotex és a TVK masszív profitja pedig elolvadt, mindkét – valaha szebb napokat látott – tőzsdei cég 98 százalékos eredmény-visszaesést produkált. Hatodára csökkent a Zalakerámia profitja is, ám ez kevésbé lepte meg az elemzőket, mint a Pick veszteségbe fordulása. Pozitív irányban sikerült a fordítás a tőzsde két IT-cégénél: az econet és a Synergon ha jelképesen is, de pluszban zárta a negyedévet. A gyorsjelentésekből az is kiderül, hogy az eredménynövekedés fő forrása a pénzügyi veszteségek visszaszorulása volt. A tőzsdei cégek üzemi eredményét tavaly 21, az idén viszont már csak 7 milliárddal apasztották a pénzügyi tételek. Az első negyedévi számok alapján a 25 társaság 10 milliárddal gyarapítja az államkasszát adó formájában, ez a tavalyinál árnyalatnyival alacsonyabb, 14,2 százalékos effektív adókulcsot jelent. A kisebbségi tulajdonosokra eső eredménylevonás harmadára esett vissza, ennek egyetlen oka van: a Matáv időközben megvette a Westel maradék 49 százalékát. A pénzügyi mutatókból kitűnik, hogy továbbra is az OTP-t értékelik – saját vagyonához képest (P/BV mutató) – a legtöbbre (357 százalék) a befektetők. A csaknem hét éve stabil növekedést mutató nagybankot a Richter (241 százalék) és a Matáv (225 százalék) követi, a sorrend nem változott. Kicsit meglepő, hogy a negyedik legtöbbre értékelt cég a Humet, (210 százalékos P/BV), ennek okát csak a magyar spekulánsok tudhatják. A Démász, a Synergon és a Danubius kapitalizációja nagyjából megegyezik a saját tőkével, igaz, a szállodacég ingatlanjai szinte csak jelképes értéken szerepelnek a mérlegében. A Fotex, a Globus, a Pannonplast és a Pick 50–60 százalék közötti, illetve a Zalakerámia 46 százalékos P/BV mutatója azt mutatja, hogy az egy részvényes által dominált tulajdonosi szerkezet a legtöbb befektető szemében diszkonttényezőnek számít. A tavalyinál lényegesen jobb évkezdet után reális az esély, hogy a magyar tőzsde megkezdje kilábalását a 2000 nyarán kezdődött hullámvölgyből. A tőzsdei társaságok idei eredménye alighanem legalább 20-25 százalékkal meghaladja a tavalyi 214 milliárd forintot. Ez persze még csak szükséges, de távolról sem elégséges feltétele annak, hogy az árfolyamok és a forgalom is a tavalyinál szebb képet mutassanak.