Bár a leminősítés veszélyével tisztában voltak a piacok, a Moody's lépése, amellyel bóvlikategóriába vágta vissza Magyarországot, két okból jelenthetett meglepetést: ettől a hitelminősítőtől kevésbé vártak osztályzatrontást az elemzők, másrészt többen is úgy vélték, hogy a kormány azért is kötne új megállapodást az IMF-fel, hogy elkerülje a bóvlikategóriát. A Standard & Poor's épp csütörtökön közölte, hogy kivár a besorolás változtatásával.

A forint mindenesetre gyengüléssel reagált a hírekre, bár az eddigi negatív csúcsot (317,90, november 4-én) nem döntötte meg. Annak, hogy mára virradóra nem szakadt be még jobban az árfolyam, az lehet az oka, hogy a piacok végül is már számítottak a bóvli osztályzatra.

Az euró péntek kora reggel 314,80 forintnál járt, azaz egy nap alatt nagyjából 5 forinttal került feljebb az árfolyam, miközben az eddig rekord érintetlen maradt.

A forint gyengülésében a leminősítésen túl az euró dollárral szembeni veszteségei is közrejátszottak: a keresztárfolyam 1,3311 közelébe süllyedt az 1,34-et karcoló szintekről. A dollárhoz hasonlóan erősödött a svájci frank is, az EUR/CHF 1,2280 alá került. Mindez azt jelentette, hogy forintban számolva a svájci frank 256,40, a dollár pedig 236,50-nél járt reggel fél hét tájban.

Így látja a Moody's Magyarországot

A hitelminősítő közleménye szerint a döntés legfőbb oka az a bizonytalanság, amely a magyar kormány középtávú fiskális konszolidációval és az államadósság csökkentésével kapcsolatos törekvéseit övezi, a finanszírozási források emelkedése és a lassuló növekedési környezet hatására. A Moody's felidézi, a GDP-arányos magyar államadósság tavaly 81 százalékos szintet ért el, ami magasabb, mint a Baa3-besorolásba eső országok mediánértéke.

Annak ellenére, hogy a kormány célja az államadósság GDP 50 százalékára csökkentése 2018-ig, az ennek érdekében alkotott középtávú stratégia továbbra sem ismert minden részletében, ráadásul túlzottan egyszeri bevételeken - például a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításán - nyugszik, ezért nem támasztja alá a hosszú távú fenntarthatóságot. Miközben a jövő évi költségvetés 2,5 százalékos GDP-arányos deficittel számol strukturális reformok és egyszeri bevételnövelő intézkedések révén, a Moody's úgy látja, a magyar kormány lehetőségeit jelentősen korlátozza majd a gazdasági környezet. Szintén a bizonytalanságot emeli ki a hitelminősítő a 2013-ra előirányzott 2,2 százalékos deficit eléréséhez szükséges lépésekkel kapcsolatban.

Nincs növekedés

Az ország középtávú növekedési pályáját egyre nagyobb mértékben korlátozzák majd mind belső, mind külső tényezők, jelentős kockázatot teremtve az államadósság-csökkentési tervekkel kapcsolatban. Az intézet felidézi, korábbi, 2011-re 2,7, jövőre pedig 2,6 százalékos magyar növekedési prognózisát 1,5, illetve 0,5 százalékra vágta vissza, alapvetően a gyenge belső kereslet, illetve magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság miatt - amely tényezők továbbra is visszavetik az ország középtávú növekedési potenciálját. A Moody's szerint emellett a rossz hitelek arányának emelkedése következtében a bankrendszer sem lesz képes arra, hogy támaszt adjon a magyar gazdaság növekedésének, ráadásul a kormány bankok nyereségét megnyirbáló intézkedései révén az anyabankok sem képesek megfelelő likviditást biztosítani itteni tevékenységük finanszírozására.

A Moody's közleménye kiemeli, az ország nettó finanszírozási igénye a következő három évben jelentős marad, az államadósság dinamikáját pedig már most jelentősen befolyásolja a gyenge forint, a gazdaságpolitika hatékonyságát övező bizonytalanság pedig tovább rombolhatja a piaci bizalmat, de negatív tényezőként említi a hitelminősítő a nagyfokú devizaadósság-állományt is. A Moody's megjegyzi, az államadósság szerkezete egy esetlegesen - a kormány szándékainak megfelelő - IMF-EU megállapodást követően is sérülékeny maradna a külső hatásokkal szemben középtávon, ami szintén nem felel meg a Baa3-besorolás kritériumainak.

Újabb leminősítés jöhet

A hitelminősítő szerint a magyar államadósság besorolásának további rontása is napirendre kerülhet, amennyiben a strukturális reformok megvalósítása nem a középtávú terveknek megfelelően halad. Ez a lépés hosszabb távú árfolyamnyomást és emelkedő finanszírozási költségeket okozhat. A magyar államkötvények kilátásainak stabilizálását - és hosszabb távon akár felminősítést - hozhat, ha fenntartható konszolidációs pályára áll a magyar gazdaság, ami magában foglalja a középtávú tervek és a konvergenciaprogram következetes végrehajtását, amely folyamatot az esetlegesen beinduló erőteljes gazdasági tovább támogathatná tovább.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!