Úgy döntöttünk, hogy 25 bázisponttal fél százalékra csökkentjük az irányadó refinanszírozási kamatlábat, a kamatsávot pedig fél százalékra szűkítjük - kezdte pozsonyi sajtótájékoztatóját Mario Draghi, az ECB elnöke, hozzátéve, a döntés nem volt egyhangú (az ECB nyelvén a "konszenzus" nem konszenzust, hanem nagy többséget jelent). Az európai jegybank szerint középtávon nincs inflációs nyomás, és a hitelezés sem túl élénk. Viszont a gyenge gazdasági hangulat tavasszal még borúsabb lett, bár az ECB továbbra is optimista, az év második felében azért számítanak némi élénkülésre (bár nagyok a lefelé mutató kockázatok). Draghi a márciusban 1,2 százalékra zuhanó európai inflációra utalva megemlítette, hogy a deflációs nyomásban az energiaárak és a húsvét mellett a gyenge gazdasági teljesítmény is szerepet játszott. A meggyengült déli országokban a bankok által érzékelt kockázatok nagyobbak, ami miatt továbbra is fragmentálódott az eurózóna hitelpiaca, így nem működik helyesen a monetáris transzmissziós mechanizmus.

Draghi szerint továbbra is figyelnek a fejleményekre, tehát nem zárják ki a további kamatcsökkentést sem - sőt, még az is lehet, hogy a betéti kamatlábat negatív tartományba vigyék. Erre azonnal zuhanni kezdett sajtótájékoztatója közben az euró árfolyama a dollárral szemben - elképzelhető, hogy Draghi ezzel a megjegyzéssel csak tesztelni kívánta a piacot.

Kapcsolódó

Hiába emelkedik az államadósság a deficitcsökkentés ellenére, az európai országoknak továbbra sem szabad felhagyni a költségvetések konszolidálásával - hangsúlyozta Draghi, aki szerint a strukturális reformok igazából kedvezni fognak majd a növekedésnek is (hiába nem látszik ez egyelőre). Az ECB tehát a tragikus reálgazdasági állapotok dacára továbbra is határozottan kiáll a megszorítási politika mellett. Később egy újságírói kérdésre Draghi kifejtette, egyetért azzal, hogy rövid- és középtávon árt a növekedésnek a költségvetési konszolidáció, ám később lehetőséget teremet adócsökkentésekre, a hiteles gazdaságpolitikát meghálálja a piac, és a versenyképességi kérdések egyébként sem tartoznak a monetáris politika hatókörébe.

Döntöttek arról is, legalább 2014 közepéig folytatják a korlátlan banki hitelprogramokat, és egyeztetéseket kezdenek a többi európai szabályozó hatósággal az eszközalapú értékpapírok (ABS, asset backed securities) piacának létrehozásáról. Ez utóbbi a kis- és középvállalatoknak jutattott hitelekből segítene derivatív értékpapírokat létrehozni, ami talán könnyíthetné a periféria vállalatainak hitelezését. A jegybankár szerint egyébként a hitelállományok leépítése már hosszú ideje tart, és a folyamatot csak meghosszabbítják a megszorítások, ezért nem "egynapos ügy" lesz a gyenge gazdasági teljesítmény leküzdése.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!