Változatlanul nem sikerült a magyar részvénypiacnak kitörnie relatív csökkenő trendjéből a DAX indexhez képest. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hónapok jó teljesítménye leginkább a nemzetközi piacokon uralkodó jó hangulatnak volt köszönhető, s nem pedig annak, hogy a befektetők különösen optimistává váltak volna a magyar részvényekkel kapcsoltban. A két piac kapcsolatát reprezentáló relatív erő index (RS) a napokban korábbi csúcsához érkezett, amely egyelőre erős ellenállásként funkcionál. Ha sikerülne e fölé kitörnie a relatív erőt jelző mutatónak, akkor remény lehetne arra, hogy a magyar eszközök alulteljesítés megszűnjön. Mindeddig azonban igaz az, amit korábban írtunk.

Eszerint: "a magyar részvénypiac gyakorlatilag 2010 tavasza óta alulteljesítő a német részvénypiachoz képest, legalábbis erről tanúskodik a BUX index euróban számolt és a DAX index értékei közötti kapcsolatot reprezentáló relatív erő mutató elmúlt másfél éves teljesítménye. A technikai elemzés az RS mutató két termék, piac, vagy eszközosztály teljesítményének összehasonlítására használja, a belőle rajzolt grafikon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy-egy termék önálló árfolyama, tehát illeszthetők rá trendvonalak, mozgóátlagok, sőt, technikai alakzatok is feltűnnek rajta, amelyek előrejelző ereje az egyszerű chartokon tapasztaltéval összemérhető.


A BUX/DAX relatív erő jól mutatja, hogy 2010 tavasza óta alulteljesítővé vált a magyar részvénypiac, relatív medvepiac alakult ki a Budapesti Értéktőzsdén, még ha ezt egy darabig el is fedte a világ fejlett tőzsdéin még egy ideig uralkodó bika. A másfél éve tartó relatív csökkenő trend egyértelműen felfedezhető a grafikonon, azóta a mutató egyetlen egy legitim magasabb mélypontot, vagy magasabb csúcsot nem tudott produkálni, ami a trend megfordulására utaló bizonyíték lenne. A probléma az, hogy egy trend meglétét mindaddig feltételezni kell, amíg meg nem fordul, tehát a magyar részvények euróban számolt alulteljesítésére mindaddig számítani kell, amíg ez az áhított trendforduló el nem következik. Addig azonban arra kell számítani, hogy a BUX index, így a BÉT vezető részvényei az emelkedésekben kisebb, az esésekben nagyobb intenzitással veszik ki részüket a világ nagy tőzsdéinek mozgásából.

Három nagy törés volt

A relatív erő mutató eközben alkalmas arra is, hogy képet kapjunk a különböző eszközosztályokba be és kiáramló pénzek útjáról. Jól látszik, hogy a magyar részvényekből a pénz távozik immár másfél éve kisebb nagyobb hullámokban. Három nagy törés fedezhető fel a grafikonon, amikor a mutató hatalmas zuhanást produkált és masszívan újabb mélypontokat ütött. Az első a Kósa-Szíjjártó nyilatkozat volt 2010 tavaszán, amikor is a magyar helyzetet a görögéhez hasonlították. A második törést a magánnyugdíjpénztárak államosításának bejelentése jelentett, a harmadikat a jelek szerint a devizahitelek előtörlesztése váltotta ki."

A relatív erőben az elmúlt hónapokban bekövetkezett javulás így egyelőre csak egy medvepiaci rallynak tekinthető a nagy tőzsdékhez mért teljesítményben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!