Rosa Abrantes-Metz, a New York-i egyetem Leonard Stern üzleti iskolájának a tanára - aki egy 2008-ban megjelent cikkével hozzájárult a londoni bankközi referenciakamat, a Libor manipulálásának a leleplezéséhez - és Albert Metz, aki igazgató a Moody's hitelminősítőnél, egy előzetes - még nem publikált - tanulmányukban azt írták: lehetséges, hogy a londoni aranyár-fixingben résztvevő öt nagybank - a Barclays, a Deutsche Bank, a Bank of Nova Scotia, a HSBC és a Société Générale - egymással összejátszva manipulálhatták a hivatalos jegyzést. Az árrögzítés csaknem százéves múltra nyúlik vissza. A bankok közül egyik sem volt hajlandó kommentálni a kutatás eredményét.
A Deutsche Bank januárban váratlanul bejelentette, hogy kilép az arany és az ezüst napi londoni árfolyamát meghatározó körből. A német bankfelügyelet elnöke, Elke König sejtetni engedte, hogy a bank lépése esetleg az árfolyam manipulálásával kapcsolatos gyanúval függ össze.
A The Wall Street Journal 2013 márciusában azt írta, az Egyesült Államokban már vizsgálja az illetékes hivatal, hogy manipulálták-e az árfolyamokat.
Az arany hivatalos jegyzését naponta kétszer - londoni idő szerint délelőtt fél tizenegykor és délután három óra körül - konferencia-hívással állapítják meg. Nemesfém-piaci kereskedők már korábban azt mondták, a fixingben résztvevő bankok és ügyfeleik tisztességtelen előnyre tehetnek szert.
A New Yorki-i egyetem üzleti iskolájának tanára és a Moody's igazgatója átnézték a napon belüli árfolyamváltozásokat 2001-től 2013-ig. Olyan, váratlan elmozdulásokat kerestek, amelyek felvetik valamilyen törvénytelenség - bennfentes kereskedelem - gyanúját. Különös mintázatot találtak: 2004-től kezdve a délutáni konferencia-hívások időpontjában az arany ára rendszeresen jelentősen elmozdult, az esetek túlnyomó többségében lefelé. Nincs rá magyarázat, hogy a jelenség miért csak 2004-től figyelhető meg, és miért jellemzően azonos irányú - csökkenő - az ármozgás - mondta Abrantes-Metz. Hozzátette: azt a pénzügyi felügyeletnek kell megállapítania, hogy mi az oka a feltűnő árfolyammozgásnak, de tény, hogy a bankoknak megvannak az eszközeik, az indítékuk és a lehetőségük a manipulációra.
A német WirtschaftsWoche hírportál azt írta idén januárban: a bankok azért nem érdekeltek az arany árának emelkedésében, mert ez veszélyeztetné a jegybankoktól származó többlettartalékkal folytatott spekulatív ügyleteik hasznát.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve