A török kártya helyett azerire válthat a magyar kormány. A Figyelőnek a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közel álló forrás úgy nyilatkozott, hogy az olajban gazdag kaukázusi állam 2-3 milliárd euró értékben vásárolhat 2-3 éves futamidejű magyar államkötvényt. Ez az összeg fedezné hazánk idei évre tervezett devizakötvény-kibocsátásának nagy részét - írta a hetilapra hivatkozva a hvg.hu.

A kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájába beleillik a tervezett azerbajdzsáni akció. Orbán Viktor miniszterelnök többször is deklarálta az utóbbi hónapokban, hogy a hanyatló Nyugat helyett Kelet felé kell fordulnunk, és ott kell piacokat találnunk, forrásokat szereznünk. A Reuters augusztus eleji értesülése szerint Azerbajdzsán mellett Törökországban is helyi pénznemben kibocsátott államkötvényt adna el a magyar állam. A terv már az információ napvilágra kerülésekor is meglepte az elemzőket, mivel ilyen adósságfinanszírozásról még nem hallottak, és emellett drága mulatság is lehet ez a fajta adósságmegújítás.

Megszakadtak a tárgyalások Szaud-Arábiával

A Figyelő információi szerint Budapest csak Bakuval tárgyal most ebben a kérdésben, a törököket az azeriek kérésére vonták be az egyeztetésekbe. Isztambul szívesen válna pénzügyi közponntá, de a hetilap szerint kérdéses, hogy egy maga is külső forrásra szoruló állam miért vásárolna külföldi államkötvényeket. Azerbajdzsán viszont 2-3 milliárd euró értékben valóban vásárolna 2-3 éves futamidejű államkötvényeket, a piaci hozamoknál alacsonyabb áron. Egy másik verzió szerint az azeriek piaci áron szállnának be, de aszerződésben lenne egy olyan opció, miszerint egy EU/IMF-hitelmegállapodás esetén a hozam követné a piaci árak csökkenését.

A Figyelő arról is ír, hogy a magyar kormány Szaúd-Arábiával az IMF-hitelkerethez hasonló méretű 10-15 milliárd eurós pénzügyi csomagról tárgyalt. Az egyeztetés állítólag azért szakadt meg, mert a szaúdiak hosszú távú, állami földekre vonatkozó haszonbérleti szerződést kértek cserébe - olvasható a hvg.hu-n. Pekinggel is hónapokig folytak tárgyalások: itt végül egymiliárd eurós államkötvényvásárlás jöhet szóba, amit Magyarország közelekedésfejlesztési projektekre költene - írta a Figyelő, melynek a megkeresésére az Állami Adósság-kezelő Központ cáfolta, hogy terveznének devizakötvény-kibocsátást az IMF-megállapodás előtt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!