Ami ugyanakkor a szakember pozitívnak értékelte a lépésben, hogy ez talán végre olyan jelzés, amely ráébreszti a politikusokat, hogy intenzíven és józanul kell foglalkozni a problémákkkal. Az eddigi megoldási javaslatokról az elmúlt 2 év bebizonyította, hogy a megtett intézkedések elégtelenek. Az egyre nagyobb védernyő nem lehet megoldás, komoly intézkedések a költségvetések restrukturálására még mindig nem történtek.  Heinrich Schaller komoly szankciókat sürgetett a megállapodást be nem tartókkal szemben.

A Bécsi Értéktőzsde elnöke szerint ilyen helyzetben a tőzsdék alapvetően megszenvedik a helyzetet, ám a kisebb börzék - miként Bécs és Budapest - még rosszabbul járnak, miután a befektetők először ezekről a piacokról távoznak. E tekintetben érdekes az a tény, hogy a vállalatok likviditási helyzete ma már jobb, mint 2009-ben, ráadásul komoly hatékonyságnövelő és költségcsökkentő programokon vannak túl - tehát döntően meglépték azokat a lépéseket, amelyeket most az államoktól várhatnánk. A befektetői oldal bizonytalanságát jól mutatja a piaci volatilitás, ám hosszabb távon - épp a restrukturáláson túlesett cégeknek köszönhetően - optimisták lehetünk.

Schaller szerint a piacon elvben pénz is van, ám a befektetők ahelyett, hogy a cégekbe fektetnék azokat, vagy ülnek a tőkén, vagy például aranyba feketik.

Ne csak tőkében gondolkodjunk

Fontos, hogy ne pusztán külső tőkében gondolkodjunk, ám ez nem jelentheti a tőkepiac jövőjének megkérdőjelezését. A vállalatok tőkefelvételére továbbra is a tőzsde marad a legmegfelelőbb mód. Ha attól tartunk, hogy a bankok az új tőkemegfelelési szabályoknak köszönhetően sokkal kevésbé tudnak majd részt venni a vállalati finanszírozásban, megintcsak a tőkepiac lehet a megoldás. Egy erős tőkepiac felerősíti a versenyt a vállalatok között, a cégek fejlesztenek, beruháznak és innovációkkal lépnek előre. Csak a tőzsdén keresztüli privatizációk garantálhatják, hogy az adott cég abban az országban marad, ahol a magánosítás előtt működött.

A tőkepiacok fejlődése szorosan kapcsolódik a gazdaság növekedéséhez. A bécsi tőzsdéről készült tanulmány szerint a tőkepiac 2003 és 2008 közötti fejlődése 3 milliárd euró GDP-hatást és összességében 47 500 foglalkoztatási évet eredményezett - teljes munkaidős foglalkozással számolva.

A Tobin-adó nem éri el a célját?

Schaller szerint az uniós szabályozás túl aprólékos mind a bankok, mind az értékpapír-piacok esetében - sem a Bázel III-as szabályozás, sem a Mifid nem igazán segít abban, hogy a finanszírozást ellenőrzött piacokon tartsák. A pénzügyi tranzakciós adóról a szakember elmondta, mindeddig nincs olyan számítás, amely szerint ez az adó elérheti a célját: az általa okozott kisebb forgalom mellett az árfolyamkilngés jóval nagyobb lehet. Az adónak köszönhetően magasabb tőkeköltségek lesznek, s ez visszafoghatja a beruházásokat. Az adó csak akkor érheti el a célját, ha minden piacon egyforma szabályokkal találkozunk.

Ha a lakosságot a tőkepiacról kérdezzük, a megkérdezettek alig 5-6 százalékának vannak megfelelő ismeretei - hívta fel a figyelmet a szakember. Ha nem lépünk előre e téren, akkor 10 év múlva ismét azt hallhatjuk, hogy a tőkepiacok rosszak - mondta Schaller.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!