A műholdakat a Francia Guyanában lévő Kourouban található űrközpontból lőtték fel egy Ariane-5 típusú hordozórakéta segítségével.

Az első tizennégy műholdat kettesével állították pályára, amihez még Szojuz típusú orosz hordozórakétát használtak, ezt váltotta fel az annál lényegesen nagyobb hasznos teher hordozására alkalmas, európai gyártmányú Ariane-5.

Kapcsolódó

A Galileo az eredetileg hosszú késések után tavaly indította el kezdeti szolgáltatásait a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a lakosság számára.

A következő években újabb műholdakat állít majd pályára az ESA, ennek következtében fokozatosan javulni fog a navigációs rendszer világszintű elérhetősége. A 30 műholdból álló rendszer a tervek szerint 2020-ra fog teljes kapacitással működni.

Az európai navigációs rendszer szabadon elérhető szolgáltatása egyméteres pontosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé a tervek szerint, titkosított katonai szolgáltatása pedig egy centiméterest.

A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az EU és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítsék Európát az amerikai GPS-rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja.