A gyártók egyre inkább alkalmazzák a szelektív forgalmazási rendszereket, amelyekben a termékeket csak előre kiválasztott, hivatalos értékesítők értékesíthetik, lehetővé téve ezzel, hogy a gyártók megfelelőbben ellenőrizhessék forgalmazási hálózataikat. Emellett növekvő mértékben használnak szerződéses korlátozásokat a termék forgalmazásának jobb ellenőrzése céljából.
Az üzleti modelltől és stratégiától függően a felsorolt korlátozások különféle formát ölthetnek, mint például az árazási korlátozások, piactérre (platformra) vonatkozó tilalmak, az ár-összehasonlító eszközök használatának korlátozásai, valamint a kizárólag online szereplők kizárása a forgalmazási hálózatokból - írja az MTI.
Az uniós biztos véleménye szerint az alkalmazott gyakorlatok egy része a termékforgalmazás minőségének javításával igazolható, jelentős részük azonban indokolatlanul akadályozza a fogyasztókat abban, hogy könnyebben vásárolhassanak termékeket a határokon túlról, hogy hozzájussanak a nagyobb termékválaszték és az alacsonyabb e-kereskedelmi árak előnyeihez.
Egyensúlyt kell teremteni az online és a hagyományos kiskereskedők érdekei között. Mindez a fogyasztók érdekét szolgálja, továbbá elősegíti az uniós versenyszabályok érvényesítését az e-kereskedelmi piacokon.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve