Többféle feltevés is létezik arra, hogy a hazai fizetőeszköz miért nem követi a régiót és miért nem profitál sem a pozitív globális környezetből, sem pedig a kimértnek és következetesnek mondható 25 bázispontos keddi kamatvágásból. A legvalószínűbb ok a további jelentős kamatcsökkentéstől való félelemben és az ennek okán leredukálódott kamatprémiumban keresendő.

Az elemzői vélemények elég széles skálán oszlanak meg a további kamatcsökkentés mértékét illetően. A visszafogottabb jóslatok 4-4,5 százalék közötti kamatszintet valószínűsítenek, de vannak olyan prognózisok is, amelyek egészen 3 százalékig várják az alapkamatot. Valahol a két szélsőség között lehet az igazság, azaz év végéig 4 százalékos alapkamat lehet reális, amennyiben valóban beindul végre a növekedés Európában és további bizakodásra okot adó gazdasági makroadatok látnak napvilágot az Egyesült Államokban és Kínában.

Természetesen az EUR/HUF árfolyama sem érdektelen a kamatpálya alakulását illetően. Az idei 308 feletti árfolyam még nem vette el a kedvét a monetáris tanács döntéshozóinak a további vágástól, de ez valószínűsíthetően már másképp alakulna 310 feletti szintek estén. További meghatározó magyar vonatkozású tényező lehet az infláció alakulása, ami szintén megtorpanásra késztetheti a kamatcsökkentési periódust, amennyiben a 3 százalékos inflációs cél fölé kúszna a mutató.

 

Csollák László, Solar Capital