A Munch-kép 120 millió dolláros abszolút aukciós csúcsát ugyan nem sikerült megdönteni, de a Christie's múlt keddi New York-i kortársárverése kategóriarekordot hozott a jutalékkal együtt 388,5 millió dolláros összforgalommal (236−330 milliós összesített becsértéksáv után). Új egyéni csúcs is született: Mark Rothko 1961-es Narancs, vörös és sárga című képét jutalékkal együtt 86 882 500 dollárért adták el (35−45 milliós becslés után) − eddig a kortárs szegmensben Francis Bacon Triptichonja érte el a legmagasabb aukciós árat, 86,3 millió dollárral. Az 59 tételből csak három maradt vissza, a katalógus 40 művészéből 11 ért el életműrekordot, köztük a német Gerhard Richter is, aki eddig is a legdrágább élő festő volt, de most már az eddiginél egymillióval magasabb, 21,8 millió dollár a csúcsára (az 1993-ban készült Absztrakt képet 16 millióra tartották).
Ha nem is ennyire, de a Sotheby's vezetése is elégedett lehetett másnap, amikor 266,6 milliós összforgalommal zárták hasonló aukciójukat. Itt Roy Lichtenstein hozta a fényes életműrekordot: a pop-art művész 1964-es Alvó lánya 44,9 millió dollárért kelt el. Az értékesítési arány a riválisénál rosszabb lett − 57 tételből kilenc nem talált gazdára −, és az összforgalom se érte el a becsértékek 304 milliós felső határát, de a ház így is bőven megduplázta tavalyi hasonló árverése 120 milliós forgalmát.
A piac harmadik szereplője, a jóval kisebb Phillips de Pury is igazolta, hogy a csúcskategóriás kortárs piac magához tért a válságból (bár sok szakértő szerint csak a gyűjtői trófeákra van igazi kereslet). Az orosz tulajdonban levő ház 86,9 millió dollár összforgalmat ért el, a 44 tételből kilenc maradt vissza. Itt Jean-Michel Basquiat ért el új életműrekordot: 8−12 millióra becsült cím nélküli 1981-es képe 16,3 millió dollárért kelt el.