Távolabbra került Hongkong Budapesttől

Háromszor vett részt a budapesti acb Galéria az Art Hongkongon, amely szemük láttára fejlődött a mértékadó Art Basel színvonalára − képletesen és valóságosan is, hiszen az új tulajdonosi szerkezet nyomán idén már Art Basel Hongkong néven rendezték meg a 60 százalékban az Art Baselt szervező vállalkozás tulajdonába került vásárt. Erre azonban már nem jelentkeztek − mint Hegedüs Orsolya, a galéria munkatársa lapunknak elmondta, forrásaikat a megújulásra fordították. Felújították a régi galériát, új kiállítóteret nyitottak acb attachment néven; felfrissítik a programot is, még inkább felvállalják a politizáló művészetet, a társadalmi felelősség feszegetését.
Az acb tavaly is társadalomkritikai programmal utazott Hongkongba, csatlakozva a szolidaritási trendhez (a megelőző évben a vásár idején tűnt el egy időre a kínai politikai renddel szemben álló Aj Vej-vej). Ottani megjelenéseik alkalmával sikerük volt az új médiumokban alkotó művészeikkel Várnai Gyulával és Halász Péter Tamással − Várnainak visszatérő hongkongi vevője is lett (Napi Gazdaság, 2011. június 4.) −, de az ázsiai piac ma már a nemzetközi sztárok és a helyi nagy nevek iránt érdeklődik, aki pedig őket nem tudja megfizetni, az a fiatal kínai művészeket keresi.

A kelet-európai alkotók kívül kerültek a hongkongi közönség ingerküszöbén, hiába volt ott valaki a kezdetektől. Hegedüs Orsolya szerint az elmúlt években minden kísérletező kedvű helyi gyűjtővel találkoztak, a megnövekedett költségeket pedig nem éri meg bevállalni. A hongkongi standdíjak a bázeliek színre lépésével a duplájára nőttek − a minimális standméret is megugrott −, magasak a járulékos kiadások is (szállítás, utazás). Ha az egész standot eladnák − ami azért nem jellemző egy vásáron −, akkor se tudnák kitermelni a tízmillió forint fölötti bekerülési költségeket (korábban a Nemzeti Kulturális Alap is adott ezekhez támogatást). A Viennafairen kívül idén máshová sem mennek, megújulásuk eredményei majd a jövő évi jelentkezéseknél nyomhatnak a latban.