A hajléktalanokat segítő alapítvány, a gazdasági helyzetre hivatkozva, tavaly először nem rendezett aukciót, így az évek óta adományozó svájci Rita Ernst által felajánlott három tétel most kerül kalapács alá. A svájci művészek sokszorosított grafikai műveit tartalmazó 15 lapos mappa, illetve a szitanyomatok után nem számolnak fel jutalékot, ám a kikiáltási árakat a külföldi becsértékekhez és nem a nyomott magyar árakhoz közelítették.

Mindig is fontos volt, de jelenleg kulcskérdés, hogy egy szakember olyan helyekre tudja betenni a lábát, ahová más nem − mondta el lapunknak az anyag kapcsán az Arte vezetője, Marsó Diana −, sok év munkája teszi lehetővé, hogy az ember megbízható helyről szerezzen be árut. Az aukciókon ritkán felbukkanó, elérhető áron pedig még ritkábban megszerezhető Frey Krisztiántól grafikai tétel még nem indult hazai árverésen. Most Svájcból érkezett vissza két rézkarca, darabonként 32 ezres árakon. Különlegesség a sakkautomatát építő XVIII. századi tudós-feltaláló Kempelen Farkas akvarellje, amely Glasgow-ból jött haza és 70 ezer forintról indul. Külföldi beadói hozták Budapestre a szignót kiolvasva, mondván, náluk beleolvadna a "tizenkettő egy tucatba", Magyarországon viszont a szerző miatt kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot.

Az aukció legfontosabb tételei között van két Ámos Imre-tusrajz − egy portré feleségéről és egy másik egy öregemberről, egyenként 120 ezerért −, valamint Gedő Ilka pasztellje, a Csendélet cipőkkel, ugyanennyiért. Mindhárom tétel bőven megéri ezt az árat. Jelen van a szecesszió is: Jaschik Álmos Penelopé című akvarellel színezett ceruzarajza 44 ezer, Tichy Havas tájképe 28 ezer forint.
Lossonczy Tamás és első felesége, Ibolya hagyatékából ismét bekerült az anyagba egy-egy mű, 30 ezer körüli kezdő árakon. Tóth Menyhérttől van egy Kosár című tusrajz 18 ezerért, Bortnyik linómetszetéről egy szitanyomat 55 ezerért, Bukta Imrétől is egy szita 11 ezerért, Milorad Kristictől pedig egy tusrajz 30 ezerért.