Szecessziós műtárgyak és alkalmazott művészeti alkotások kerülnek ma kalapács alá a bécsi Dorotheumban. A féltucatnyi magyar vonatkozású tételből egyenként 1200−1500 eurós sávból startol két kis szobor: az egyik Járay Sándor fehér alabástrom táncosnője, a berlini Gladenbeck AG kivitelezésében, a másik egy ökörvér mázas, hímző menyecskét ábrázoló 1910 körüli Zsolnay. Egy 1900 táján készült félméteres váza három stilizált virágszállal ezer−1300, a harmincas évekből való eozinos névjegytartó 800−ezer, míg egy 1910-es tál galambbal 600−700 eurós becsértéken szerepel.
Holnap modern és kortárs festmények, grafikák következnek, köztük most is fellelhetők a Bécshez közeli Gugging pszichiátriai szanatóriumában készült lapok, amelyek az "art brut" kategóriában már a hetvenes évek elejétől keresetté váltak, a naiv művészet sajátos alkotásaiként. Ezúttal 700 eurótól 3500 euróig szóródó árakon kínálják ezeket a vegyes technikájú kompozíciókat, közülük Dobay Antal színes viaszpasztellel kartonra rajzolt 1973-as nőalakja 2−3 ezer eurón kezd. Profi művész volt viszont a nagyenyedi születésű, a kolozsvári, budapesti, majd bécsi képzőművészeti főiskolán tanuló Nagy Éva, aki egy évtizede hunyt el. Hagyatékából Svájcban élő fia − egyben monográfusa − Piskolti Szabolcs válogat időnként képeket osztrák, német vagy magyar árverésekre − most az 1965-ben olajjal falemezre festett Kompozíciót 4−6 ezer eurós becsértéken indítják.