A műkereskedelemben − mint a gazdaság bármely más területén − több típusba sorolhatók a vállalkozások, így nem lehet általában kijelenteni, milyen fenntartási költségek terhelnek egy galériát, aukciósházat vagy egy régiségboltot. A Magyarországon működő galériák magánvállalkozások, nem közpénzekből rendezik a kiállításaikat és nem szívesen számolnak be költségeikről. A lapunk által megkérdezettek többsége el is zárkózott a válaszadástól, de néhányan azért adtak adatokat, amelyekből kirajzolódik valamilyen kép. Minden megszólaló kitért arra − név nélkül −, hogy ez a szegmens sehol a világon nem transzparens, bár a nagyobb átláthatóság növelné a bizalmat.

A műkereskedelmi vállalkozások költségeit Magyarországon alapvetően az határozza meg, hogy antik, illetve klasszikus művészettel foglalkozó, átlag évi 3−5 árverést rendező galériákról van-e szó, illetve kortárs galériákról, amelyeknek viszont esetenként évente több külföldi vásári részvételt kell kigazdálkodniuk. (A nemzetközi piacra más felosztás jellemző, a legtöbb országban élesen elkülönülnek a galériák és az aukciósházak, jóllehet ez utóbbiak is folytatnak privát értékesítést.) Az első csoportnak nagy költséget jelentenek az árverések − terembérlet, szállítás, biztosítás, műtárgyvédelem, katalógusnyomtatás, tanulmányok megrendelése −, ám ezek a legfőbb bevételi forrásuk. A kortárs galériáknak a külföldi vásárok jelentik a kitörési lehetőséget az egyre nagyobb versenyben és az egyre szűkülő hazai kereslet mellett. Egy "art fair" átlagos költsége 3−6 millió forint között mozog, minél rangosabb a vásár vagy minél távolibb a helyszín, annál többe kerül a megjelenés.

A magyar galériák szinte kivétel nélkül saját tulajdonú helyiségben működnek, legyen az lakásgaléria vagy utcafrontos üzlethelyiség, így az ingatlanpiacra manapság jellemző csökkenő bérleti díjakat nem érzékelik. Akadnak azonban olyan tulajdonosok, akik hitelfelvétellel vásárolták az ingatlant és a törlesztés még akkor is súlyos teher, ha nem devizaalapú hitelt vettek fel (bár arra is van példa). Amikor a hitel mellett döntöttek, virágzott a műkereskedelem, nem számítottak a bekövetkező válságra − mondták többen is −, ha bármi jelezte volna, mi vár rájuk, nem ugranak bele a vásárlásba.

Jellemző kiadási tételek egy átlagos budapesti kortárs galériánál
(alkalmanként, forint)
Festés: 200 ezer (döntés kérdése, minden kiállítást más színű falon rendeznek-e)
Megnyitó fotózása: 15 ezer
Műtárgy-, enteriőrfotózás: 30 ezer
Leporello: 40 ezer
Grafikus: 25 ezer
Webkarbantartás: kéthavonta 40 ezer
Kiállítások anyagköltségéhez való hozzájárulás: 10 ezer−600 ezer
Külföldi vásári megjelenés: 3−6 millió
Hazai vásári megjelenés: kb. 600 ezer (Art Market Budapest)
Alkalmazotti fizetés: 100−150 ezer/hó
Szállítás: 25 ezer
Biztosítás: 35 ezer/alkalom vagy 180−500 ezer/év
Hirdetési felület művészeti magazinban: 40 ezer/megjelenés (Flash Art)
Kiállításmegnyitó honoráriuma: 15−20 ezer
Rezsiköltség: 60 ezer/hó
Nyomtatási költségek: 10 ezer/hó
Kortárs Galériák Egyesülete tagdíja: évi 40 ezer (ez évtől, korábban 80 ezer volt)
Forrás: Forrás: Napi-gyűjtés

A kortárs galériák a tulajdonos mellett általában még egy-két munkatársat tartanak el, az "aukciósoknál" ez a szám tíz körülire is felmehet. A fix javadalmazás a legtöbb esetben a minimálbér, az egy főt alkalmazó galériák átlag 150 ezer forintot adnak havonta. Külön szakértői díjakat általában nem fizetnek: az árverezőházaknál a katalógusba rendelnek tanulmányokat 6−30 ezer forint közötti összegekért, a kortársak pedig a kiállítás megnyitására felkért szakembereket kompenzálják 10−20 ezer forinttal. Az árverezők a katalógus fotózási díjait igyekeznek áthárítani a beadókra, a kortársaknak viszont költeniük kell szóróanyagra, a külföldi vásári megjelenéshez katalógusokra − előfordulnak fotózási költségek is a nyomdaköltségek mellett, bár a digitális technikának hála a munkatársak gyakran maguk készítik el a fotókat. Minden esetben igaz, hogy egy galériának saját kialkudott ára van a beszállítóival, ez igaz a keretezéstől a fotózáson át a legtöbb tételre. A nyomdaköltség átlaga évi 500 ezertől 3 millió forintig terjed, de mindenki hozzátette, hogy ezen igyekeznek spórolni, ahogy a biztosítási díjakon is.

A budapesti kortárs galériák átlag hét-nyolc tárlatot rendeznek évente; mindegyiknek más a költsége, így nehéz meghatározni, mennyibe kerül egy kortárs kiállítás. Nem ritka, hogy a galéria előzetesen néhány ezertől több százezer forintig hozzájárul a művészek anyagköltségeihez, ebben nagy a szórás. Mindkét kategóriában sokat költenek szállításra, még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk akár az árverések, akár a külföldi vásárok szállítási költségeit. Alkalmanként 25 ezer vagy éves szinten 500 ezer forint − ez volt a két leggyakoribb válasz.

A béreken és a járulékokon kívül a legmagasabb tételek ugyanazok, amelyek valószínűleg számos hazai vállalkozásnál: a telefonszámlák, a könyvelés és a fűtés. A kiadások számbavételénél egyáltalán nem mindegy, hogy tél van-e vagy nyár − igaz, a bevételnél sem, mert télen ugyan fűteni kell, de nyáron senki nem költ művészetre.

Nehéz meghatározni, mennyibe kerül egy kiállítás egy kortásr galériában
Kép: MTI